Felhívás!

Elutasította a szenátus Székelyföld autonómiastatútumát

Elutasította a szenátus Székelyföld autonómiastatútumát Románia

Elutasította a szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a parlament két magyar képviselője által decemberben ismét beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.

A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

A szerdai szenátusi vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták “árulással” a képviselőházi malőr miatt.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra. Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést. A koronavírus-járvány miatt a szenátorok többsége nem volt jelen az ülésen, szavazatukat telefonon keresztül jelentették be az ülésvezetőnek. A név szerint voksolás több időt vett igénybe, mint a tervezet vitája.

Az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

Az elnöki hivatal szerda este közleményben reagált a szenátusi szavazásra. A kommüniké szerint Klaus Johannis határozott fellépése nélkül a szenátus nem sietett volna elutasítani nagy többséggel az “alkotmányellenes és veszélyes tervezetet”, amelyet a “PSD felelőtlen cinkosságával” hallgatólagosan elfogadott a képviselőház.

“Románia elnöke arra figyelmeztet, hogy az ilyen törvényjavaslatok elsősorban a magyar közösségnek ártanak, és az elmérgesedés kockázatát hordozó mesterséges feszültséget keltenek a társadalomban. Az ilyen törvényjavaslatoknak, amelyek semmibe veszik az alkotmányos rendet, nem kellene valaha is Románia parlamentjének napirendjére kerülniük” – zárul a román elnöki hivatal közleménye.

Mit tartalmaz a statútum?

A tervezet szerint a Székelyföld autonómiastatútumát népszavazással hagyják jóvá Székelyföld polgárai.

A tervezet azt a célt tűzi ki, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy része a román állam autonóm, jogi személyiséggel rendelkező régióját képezze. A projekt körvonalazza annak a területnek a határait, amely Székelyfölddé válik, saját közigazgatási szerveződéssel, minden szintű saját hatóságokkal és intézményekkel, különleges hatáskörökkel, ahol hivatalos a magyar nyelv és használni lehet a magyar nemzet szimbólumait.

A tervezet azt is javasolja, hogy a regionális autonómiát az általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad szavazással megválasztott regionális állami hatóság, az önkormányzati tanács, valamint az általa kinevezett önkormányzati bizottság gyakorolja. A projektben meghatározzák Székelyföld intézményeit: az autonóm régió intézményei – az önkormányzati tanács, az önkormányzati bizottság és Székelyföld elnöke; a székek intézményei – a széki tanács, a széki bizottság és a széki elnök; a települési önkormányzatok intézményei – a községi tanács, a városi tanács, a municípiumi tanács és a polgármester.

Johannis: a Székelyföld autonómiastatútumához hasonló törvénykezdeményezéseknek nincs mit keresniük a parlamentben

Klaus Johannis tudomásul vette, hogy a szenátus elutasította Székelyföld autonómiastatútumát, és megjegyezte: az ehhez hasonló törvénykezdeményezéseknek nincs mit keresniük a román parlamentben – írja az Államelnöki Hivatal szerda esti közleményében.

“Románia elnöke rámutat arra, hogy az ilyen jogalkotási javaslatok elsősorban a magyar közösségnek ártanak, és olyan mesterséges feszültségeket teremtenek a társadalomban, amelyek fokozódhatnak. Az ilyen törvénykezdeményezések, amelyek sértik az alkotmányos rendet, soha többé nem kellene hogy a román parlament napirendjére kerüljenek!” – fogalmaz a dokumentum.

A közlemény szerint Klaus Johannis elnök “határozott beavatkozásának hiányában”, aki “felhívta a figyelmet a román demokrácia stabilitását veszélyeztető jogszabály súlyára, a szenátus ma nem utasította volna nagy többséggel el ezt a rendkívül veszélyes és alkotmányellenes tervezetet, amit a Szociáldemokrata Párt (PSD) felelőtlen cinkosságával hallgatólagosan elfogadott az alsóház”.

(MTI/Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások