Felhívás!

„Egyirányú utcában” vagyunk

„Egyirányú utcában” vagyunk Románia

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel készített interjúnkban egyebek mellett az észszerű hulladék- és erdőgazdálkodásról, medve-ügyről és a vadkárok kifizetéséről is beszélgettünk.

– Legtöbben mezőgazdasági szakemberként tartják számon, ehhez képest cégmenedzsmenten végzett, bankmenedzsmenten mesterizett, volt az Állami Vagyonügynökség vezérigazgatója, volt államtitkár a közlekedési, a turisztikai és a mezőgazdasági minisztériumban, volt a jégkorong-szövetség elnöke, most környezetvédelmi miniszter. Erre kérdezné a székely: mindenhez is ért?

– Soha nem mondtam, hogy mindenhez is értek, de azt gondolom, hogy tisztességesen helyt álltam az ön által felsorolt minisztériumi beosztásokban, és arra is büszke vagyok, hogy amíg a hokiszövetséget vezettem, addig kezdtek épülni a brassói, kolozsvári, kézdivásárhelyi jégpályák, újítottuk fel több másikat. A környezetvédelmi minisztérium tevékenységei közül nagyon jól ismerem az erdészet és a vadászat kérdését, mert alelnöke voltam az illetékes parlamenti szakbizottságnak, számos törvénymódosítást is terjesztettem be a témában. Amúgy a miniszternek nem kell mindenből a legjobb szakembernek lennie, jó csapatot kell szerveznie, és összehangolnia a tevékenységet. Azt gondolom, ehhez megvan a felkészültségem és a tapasztalatom.

– Bizalmatlanok ön iránt azért, mert magyar?

– Nem bizalmatlanok, ezt határozottan állíthatom. Akik előttem magyarként miniszterek voltak, jól dolgoztak, kemény munkával tekintélyt lehet kivívni.

– Mivel kezd hozzá? Gondolom, hogy van egy egész sereg olyan dolog, amit tovább kell vinni, ha tetszik, ha nem.

– Nagyon sok tekintetben „egyirányú utcában” vagyunk, nem lehet sem megfordulni, sem félreállni, és „malomkövekként” lógnak a nyakunkon azok a kötelezettségszegési eljárások, amiket különböző mulasztásokért már elindított Románia ellen az Európai Unió.

– Itt van mindjárt a háztartási gépek roncsprogramja. Az elődjének az volt az egyik utolsó intézkedése, hogy kirúgta a Környezetvédelmi Alap igazgatóját, mert a programot az indulás napján lefújta. Mi e körül az igazság, folytatódik egyáltalán?

– Nincs szó arról, hogy ne folytatódjék. Egyszerűen emberi mulasztás történt, nem volt jól előkészítve a projekt. Azóta az egészet új platformra helyeztük, és amint lesz költségvetés, gyakorlatilag változatlan feltételek mellett újraindítjuk a programot.

– Félig-meddig elindult a PET-palackok visszaváltása, azzal mi a helyzet?

– Készül a kormányhatározat, elkezdődött a rendszer felépítése, de az egy időigényes folyamat, hisz követni kell a palack útját a termelőtől a fogyasztóig, fel kell szerelni nagyon nagyszámú gépet, ki kell építeni köréje az egész logisztikát. A jelenlegi tervek szerint 2022. április 1-jén lehet majd az első palackot betenni a visszaváltó-automatába.

– A hulladékgazdálkodásra a gatyánk is rá fog menni, hiszen néhány megye kivételével nincs eurokonform rendszer. Itt milyen kilátások vannak?

– Nem lehet általánosítani, vannak megyék, ahol nagyon jól működik, Háromszéken például, de vannak más régiók, ahol még neki sem fogtak a rendszer kiépítésének. A legnagyobb gondok Bukarestben vannak, ahol még a tározó-építési tervek sincsenek meg, nemhogy működne is valami.

– Nem lesz népszerű a mostanában egyre többet emlegetett környezetvédelmi adó sem…

– Valóban nem, de az Európai Unió 24 országában van valamilyen adó, amely azokat bünteti, akik a levegőt, általában a környezetet szennyezik. Romániának el kell döntenie, hogy hová akar tartozni: azok közé, akik megpróbálják visszaszorítani a szennyezést, vagy azok közé, akik nem.

– Csak falopásról, famaffiáról hallunk mostanában, pedig Kálnoki Bedő Alberttől errefelé tudjuk, hogy miről szól az észszerű erdőgazdálkodás. Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt találni?

– Remélhetően hónap végén indul a SUMAL-program, amely végigköveti a fa útját a kijegyzéstől a végső felhasználóig, és amely lehetővé tesz egy tervszerű erdőkitermelést. Az erdőtulajdonosnak jövedelme kell származzon az erdőből, ugyanakkor azonban biztosítania kell a fenntarthatóságot. Ez ügyben szakszerű kommunikációra van szükség, hisz a közvéleményt is meg kell változtatni.

– Örökzöld téma a medve-ügy, lassan nem lehet tudni, hogy az ember élete-e a fontosabb, vagy a medvéé. Milyen kiút van ebből?

– Már 2016-ban is nagy hibának tartottam az emberi beavatkozás teljes megtiltását. Van egy törvény, aminek én voltam az egyik kezdeményezője, ami arra kötelezi a minisztériumot, hogy ne csak intervenciós, hanem megelőző kvótát is kiadjon. Sajnos a szaktárca évek óta nem volt képes felmérni a medvepopulációt, ezzel kell kezdeni. Hosszú távon egy egyensúlyon alapuló, fenntartható medvepopuláció-szabályozást kell megteremteni.

– Mi lesz a sorsa a vadkárok kifizetésének, amely évek óta késik?

– Bele fogjuk foglalni a költségvetésbe nem csak a vadkárok, hanem azoknak a kompenzációknak a kifizetését is, amelyeket az erdőtulajdonosoknak kell kapniuk, ha területüket szigorúan védett zónának nyilvánítják, hisz ha az állam megtiltja a tulajdonosnak, hogy a saját területén különböző műveleteket végezzen, akkor azért méltányos kompenzációt kell fizetnie.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.