Cîţu: kiszámítható, átlátható és időtálló képletet kell találnunk a minimálbér-emelésre

Florin Cîţu kormányfő kedden kijelentette, hogy nagyon fontosnak tart egy „kiszámítható és átlátható” képletet a minimálbér-emelésre, illetve egy olyan minimálbér-dinamikát, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedést, a romániaiak igényeit és a kilátásokat.

Ezt a minimálbér-emelés módozatairól és összegéről tartott tárgyaláson mondta el a kormányfő az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén.

„Szeretném idejében elkezdeni a megbeszéléseket a minimálbérről, hogy decemberig legyen időnk megtalálni az ideális képletet, amellyel minden tárgyalófél egyetért. Nagyon jól tudják, hogy egy időtálló, kiszámítható és átlátható képletre van szükség. Én azt nagyon fontosnak tartom. Emellett egy olyan minimálbér-dinamikára van szükség, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedést, a románok igényeit és a kilátásokat” – mondta Cîţu az ülés elején.

Hozzátette: jónak látná, hogy előbb hallgassák meg a kérdésben a munkaügyi minisztérium, a munkáltatók és a szakszervezetek véleményét, majd ezt követően szögezzenek le egy munkamenetrendet, minél pontosabb határidőkkel. „Mindenképpen közösen kell döntenünk a minimálbér értékéről” – hangsúlyozta a miniszterelnök a háromoldalú érdekegyeztető tanács tagjainak.

A kis- és középvállalkozások 200 lejes emelést támogatnak, adózatlan formában

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) támogatja a minimálbér 200 lejes megemelését adómentes formában, vagyis úgy, hogy az emelés teljes összegét megkaphassák a munkavállalók – nyilatkozta kedden az Agerpres-nek a szervezet elnöke, Florin Jianu.

A kis- és középvállalkozások 200 lejes minimálbér-emelést támogatnak, adózatlan formában.

„Közérthetőbben: megemelnénk a minimálbért 100-200 lejjel, nagy valószínűség szerint 200 lejjel, ám az adóalap változatlanul 2300 lej (a jelenlegi országos bruttó minimálbér – szerk. megj.) maradna. Így a 200 lejes emelést az 1386 lejen (a jelenlegi országos nettó minimálbér – szerk. megj.) felül kapnák meg az emberek, vagyis a nettó összeg mintegy 1600 lej lesz” – magyarázta Jianu az Agerpres-nek egy sajtótájékoztatón.

A CNIPMMR elnöke emlékeztetett arra, hogy ha nem tennék adómentessé a 200 lejes többletösszeget, akkor a minimálbér nettó összege csak 100 lejjel emelkedne, mert 100 lej adók és járulékok formájában az államkasszába kerülne.

„A kormány mindig jól jár a minimálbér megemelésével, mert több pénz folyik be az állami költségvetésbe. (…) Mi szükségesnek tartjuk a minimálbér növelését, de a többletösszegnek az emberek zsebébe kell kerülnie, nem az államkasszába. Az államnak megfontoltabbnak, felelősségteljesebbnek kell lennie” – fogalmazott Florin Jianu.

Közlése szerint a CNIPMMR további két emeléssel 3000 lejre növelné a minimálbért a következő három évben úgy, hogy az adóalap változatlanul 2300 lej maradjon.

A szakszervezetek 250 lejes növelését kérnek

A szakszervezetek az országos bruttó minimálbér 250 lejes (nettó 143 lejes) növelését kérik, ám a munkaügyi minisztérium attól tart, hogy ez az intézkedése munkahelyek megszűnéséhez vezethet – jelentette ki kedd este az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Bogdan Hossu az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács ülése után nyilatkozott a sajtónak. Elmondta, hogy a tárgyalásokon a munkaügyi miniszter nem mondott sem igent, sem nemet a szakszervezetek kérésére.

„Abban maradtunk, hogy számításokat és elemzéseket végeznek. (…) A miniszter asszony mindig ugyanazt a nótát fújja, miszerint a minimálbér jelentős emelése munkahelyek megszűnéséhez és vállalkozások bezárásához vezet. Elmagyaráztam neki, hogy az elmúlt húsz év bizonyos időszakaiban 20-25 százalékos minimálbér-emelések is voltak, de a statisztikák és a gyakorlat azt mutatta, hogy az alkalmazottak létszáma nem módosult, és a vállalkozások száma folyamatosan nőtt” – számolt be a szakszervezeti vezető.

Bogdan Hossu elmondta, abban állapodtak meg a felek az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén, hogy külön ülést szentelnek az energiaárak emelkedésének következményeinek az illetékes minisztériumok és intézmények képviselőinek részvételével. Külön ülést tartanak majd a sérülékeny fogyasztók, illetve a védelmi ágazat helyzetéről is.

A munkáltatói szövetségek, a kormány és a szakszervezetek képviselői a napokban tárgyalnak az országos háromoldalú érdekegyeztető tanács keretében a minimálbér-emelés módozatairól és összegéről.

(Agerpres)