Felhívás!

Cîţu: 2022-ben fogadjuk el az új nyugdíjtörvényt és 2023-tól lép hatályba

Cîţu: 2022-ben fogadjuk el az új nyugdíjtörvényt és 2023-tól lép hatályba Románia

2022-ben fogadja el a kormány és a parlament az új nyugdíjtörvényt, amely 2023-tól lép majd hatályba – jelentette ki csütörtökön a kormányfő.

A kormányülést követő sajtótájékoztatón Florin Cîţu rámutatott, az általa vezetett kabinet a tervek szerint 2022 második negyedévében fogja elfogadni az új nyugdíjtörvény tervezetét, a parlament pedig 2022 negyedik negyedévében szavaz majd róla. A jogszabály 2023 első negyedévétől lép hatályba – tette hozzá.

Megkérdezték tőle az újságírók, hogy az országos helyreállítási tervbe foglalt reformok előírják-e a magas és közepes nyugdíjak befagyasztását. A kormányfő erre válaszolva elmondta, az alacsony összegű nyugdíjak növelése képezi a prioritást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi nyugdíj egyáltalán nem nő. “Azt azonban garantálom, hogy nem lesznek ad-hoc nyugdíjemelések. Vagyis nem fogjuk engedni, hogy valaki előálljon és bármiféle előzetes elemzés, fenntarthatósági jelentés nélkül azt mondja: Idén 70 százalékkal emeljük a nyugdíjakat” – magyarázta a miniszterelnök.

Jóváhagyják az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet

A kormány jövő heti ülésén hagyja jóvá az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet, amelyet aztán a parlament elé fognak terjeszteni – jelentette be Florin Cîţu.

Elmondta, a tervezet jelenlegi formájában 70 éves korig engedélyezi a munkaviszony fenntartását, és ebben a tekintetben nem tesz különbséget a magán és a közszféra között.

“Nem hiszem, hogy diszkriminálhatunk a magán és a közszféra között, ha azonban a parlament megtalálja a jogi keretet ennek a módosítására, rugalmasabbá tételére, megteheti. Mi azonban ebben a formában nyújtjuk be a parlamentbe” – mondta Cîţu.

A minimálbér-emelés kiszámítható és átlátható képlet alapján fog történni

A minimálbér-emelés “kiszámítható és átlátható képlet” alapján fog történni, ezt az országos helyreállítási tervben is leszögezték – közölte csütörtökön a kormányfő.

Florin Cîţut többek között arról kérdezték az újságírók, hogy valóban 3 ezer lejre nőhet-e a minimálbér 2026-ra, ahogyan azt Cristian Ghinea európai alapokért felelős miniszter közölte az országos helyreállítási terv ismertetésekor. Válaszában a kormányfő leszögezte, az Európai Bizottság nem szabja meg, hogy mennyivel kell emelni a minimálbért, csak azt követeli meg, hogy az emelések “kiszámítható és átlátható képlet” alapján történjenek.

“Az egy becslés, hogy 2026-ra 3000 lej lesz a minimálbér. Ennél sokkal fontosabb, hogy miként jutunk oda, nem szabad évente változtatni a kiszámolásához használt képletet, és mi ezt foglaltuk bele az országos helyreállítási tervbe” – fogalmazott, hozzátéve, a munkaügyi minisztérium már elkezdte az egyeztetéseket a témáról a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel.

A PNRR-ben szereplő reformokat nem az EB követeli

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő reformokat nem az Európai Bizottság követeli, azok szerepelnek a kormányprogramban is, amelyet a koalíció felvállalt – hangsúlyozta Florin Cîţu.

A PNRR-ben megjelenő reformok mindegyike szerepel a kormányprogramban, és mindegyik esetében meg van szabva egy határidő a megvalósításra – mutatott rá a kormányfő a kormányülést követő sajtónyilatkozatában. Példaként a nyugdíjtörvényt hozta fel, amelyet a kormányprogram értelmében 2023 első negyedévében kell hatályba léptetni.

Nyomatékosította még, hogy amennyiben az országos helyreállítási tervben szereplő valamely reformot nem valósítják meg a megszabott határidőre, Románia elveszíti az arra szánt és a terv keretében biztosított pénzösszeget.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
    • User
      Dátum: 2021. június 5., 16:36
      ÉRTÉKELÉS: 2

      Mit szeretne, hogy megfosszak a nyugdijuktol azokat, akik 31 eve mentek nyugdijba? Ne remenykedjen, ugyis felemelik a nyugdijkorhatart. Akkor a fiataloknak kellettek a munkahelyek, elkuldtek az 55 eveseket nyugdijba, meg ha nem akartak, akkor is. Most ne tessek 30 evvel kesobb ezt is felszamolni, azok a nyugdijak mar akkor is nagyon nagyon alacsonyak voltak. Bele volt az rendesen kalkulalva, hogy X evvel korabban megy nyugdijba, X osszeggel havonta kevesebbet kap.

  • User
    Dátum: 2021. június 4., 9:09
    ÉRTÉKELÉS: 6

    Igazsàgtalansàgok halmaza. Nem ebböl a cikböl szàrmazò infò, de talàn az ösztöl èrvènybe lèp, a 3 gyerek utàn jàrò hat èv règisèg. 1 gyerek is okozhat rengeteg problèmàt, betegsèg, àlmatlan èjszakàk ès hàrom is felnö lehet könnyebben, mint egy vagy kettö problèmàs. Vèlemènyem szerint arànyos kellene legyen az elöny. Màsik szèpsèghiba, hogy sok nö a csalàdfentartò ès mègis annyi a korhatàr mint a fèrfiaknak, holott mèg egy mūszakot otthon is ledolgoznak. Igazsàgtalan, hogy az aktivan ledolgozott plusz munkaidö feletti negyed vagy fèl norma nem szàmit bele a munkaèvekbe, pedig abbòl is busàson adòztunk, föleg mikor minimàl bèrböl szàmoltàk ès az egèsz minimàlbèr adòjàt tettèk rà. Figyelembe kellene venni a teljesittö kèpessèget is. Egy 65, 70 èvessem szellemileg, sem fizikailag nem teljesìt ùgy mint egy fiatal.