Hirdetés
Hirdetés
Felhívás!

Brüsszeli források: az EB elvárja Romániától, hogy folytassa a nyugdíjreform megvalósítását

Brüsszeli források: az EB elvárja Romániától, hogy folytassa a nyugdíjreform megvalósítását Románia

Az Európai Bizottság (EB) elvárja Romániától, hogy folytassa a nyugdíjreform megvalósítását, amelyet az uniós helyreállítási mechanizmus keretében benyújtandó következő kifizetési kérelmek elbírálásakor vizsgálnak majd meg – nyilatkozták pénteken brüsszeli források.

Mint mondták, a nyugdíjreform egy új nyugdíjtörvény elfogadását feltételezi, amely felváltja majd a jelenleg hatályos 2019/127-es jogszabályt. “Az új törvény egyik célja kell hogy legyen a nyugdíjkiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) 9,4 százalékára történő korlátozása” – nyomatékosították, hozzátéve, ez a kitétel szerepel az Európai Tanácsnak a román helyreállítási terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatának mellékletében is.

Az EB illetékesei emlékeztettek, a végrehajtási határozat azt is leszögezi, hogy a helyreállítási tervbe foglalt reformokkal és beruházásokkal kapcsolatban megszabott mérföldköveket és célokat kötelező módon teljesítenie kell az országnak ahhoz, hogy megkapja a helyreállítási alapból számára elkülönített pénzt.
A végrehajtási határozat szerint az új nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetésének határideje 2023 első negyedéve, így ennek a célkitűzésnek a teljesítését a negyedik kifizetési kérelem elbírálásakor vizsgálja meg az EB. “Speciális mérföldkőként” szerepel a helyreállítási tervben a különnyugdíjak rendszerének felülvizsgálata, beleértve a katonai nyugdíjakat is. Ennek határideje a 2022-es év vége, teljesítését a harmadik kifizetési kérelem elbírálásakor ellenőrzik – nyilatkozták a brüsszeli források.

Az október végén Brüsszelben folytatott egyeztetései után Nicolae Ciucă miniszterelnök azt nyilatkozta, a helyreállítási tervbe foglalt bizonyos célkitűzések és mérföldkövek “kiigazításra szorulnak” annak érdekében, hogy teljesíthetők legyenek 2026-ig. A PNRR újratárgyalására nincs idő, ez idő- és erőforrás-veszteséggel járna – tette hozzá. A nyugdíjkiadásokat a GDP 9,4 százalékára korlátozó előírásról a miniszterelnök azt mondta: Ursula Von der Leyen EB-elnökkel egyetértettek abban, hogy ez felváltható egy másik mutatóval, amelynek megszabásakor figyelembe veszik “a Világbank tanulmányát és egy, a pénzügyi fegyelemre vonatkozó mutatót”. Nicolae Ciucă hangsúlyozta, az EB elnökével csak “elviekben” tárgyaltak a témáról, a technikai részleteket a szakértők beszélik majd meg.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök december 31-én azt nyilatkozta, a különnyugdíjakkal kapcsolatos vitát december 31-én lezárják egy törvénytervezettel, amelyet a munkaügyi minisztérium dolgoz ki, jóváhagyja a kormány, majd elküldik a parlamentnek elfogadásra. A helyreállítási tervben felvállalt nyugdíjreformot nem fogják sürgősségi kormányrendelettel bevezetni – szögezte le.

Ciucă: a katonai nyugdíj nem különnyugdíjnak, hanem szolgálati nyugdíjnak minősül

A kormány képviselői a továbbiakban is fenntartják az Európai Bizottság illetékeseivel való tárgyalások során azt az álláspontot, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül, nem tartozik a különnyugdíjak kategóriájába – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.

Nicolae Ciucă rámutatott, már beszéltek a témáról az EB nemrég Romániában járt delegációjával, és a Világbank egyik jelentése is egyértelműen leszögezi, hogy a katonai nyugdíjak nem tekinthetők különnyugdíjnak. Ezek szolgálati nyugdíjnak minősülnek, a hozzájárulás elve alapján számolják ki őket – nyomatékosította a miniszterelnök.

Ciolacu: a katonák nyugdíja szolgálati nyugdíj, amely minden NATO-állam katonáinak jár

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken kijelentette, a katonai nyugdíjak szolgálati nyugdíjak, és minden egyes NATO-állam katonáinak jár ez a juttatás.

“Láttam a Világbank jelentését a katonák szolgálati nyugdíjáról. A NATO tagjai vagyunk. Minden NATO-államban van a katonáknak szolgálati nyugdíja” – fejtette ki Marcel Ciolacu Resicabányán tartott sajtótájékoztatóján.

A PSD elnöke kifejtette ugyanakkor, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) ki kellene venni azt a kikötést, hogy a nyugdíjrendszer költségvetésére a GDP legtöbb 9,4 százalékát lehet fordítani. Amint rámutatott, gazdasági visszaesés esetén a GDP csökkenhet, ami nem tenné lehetővé a további nyugdíjemeléseket.

Elismételte azon véleményét is, hogy az alacsony nyugdíjakat több mint 15 százalékkal kellene emelni, hogy a kiskeresetű személyek át tudják vészelni ezt a nehéz időszakot.

forrás: Agerpres

fotó: wikimedia.org

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük