Felhívás!

A tanügyminiszter jelenléti oktatással kezdené meg a tanévet

A tanügyminiszter jelenléti oktatással kezdené meg a tanévet Románia

Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter azon az állásponton van, hogy az iskola minden tanuló számára jelenléti oktatással kezdődjék el szeptember 13-án.

“A lehető legegyértelműbben amellett foglalok állást, hogy az új tanév minden diák számára jelenléti oktatással kezdődjék el, ne legyenek különböző forgatókönyvek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ő nagyon derűlátó, de a járványhelyzet alakulását mégis figyelembe kell majd venni.

Azt is elmondta, hogy az egyetemek rektorai is a jelenléti oktatás mellett foglaltak állást.

Cîmpeanu hozzátette, a Tanulók Országos Tanácsának elnöke állandó meghívott lesz a Művelt Románia projekt gyakorlatba ültetésére létrehozott tárcaközi bizottságban.

Jövőre nem módosul a középiskolai felvételi módszertana

Sorin Cîmpeanu arról biztosított, hogy jövő évben nem változik a középiskolai felvételi módszertana.

“Biztosan nem lesznek változások 2022-ben. (…) Módosításokat leghamarabb a 2023-as évi felvételire lehet bevezetni. Az ősszel nyolcadik osztályba lépő tanulók szülei megnyugodhatnak: nem módosul az országos képességfelmérő vizsga” – szögezte le a miniszter.

Hozzátette, az egyetlen módosítás az lesz, hogy a dolgozatok javítását informatizálják, hogy kiszűrjék az emberi szubjektivitást; ez azonban nem fogja befolyásolni a diákok felkészülését. Véleménye szerint előnyükre fog válni a szubjektivitás kiküszöbölése. Emlékeztetett, hogy a nyolcadikosok idei képességfelmérő vizsgáján 20.000 óvást nyújtottak be, és ezek közül nagyon sok eredményezett osztályzat-módosítást, hasonlóan az érettségi vizsgához, ahol az 56.000 benyújtott óvás közül 53.000 eredményezett jegymódosítást.

Az óvások után enyhén nőtt a sikeresen vizsgázók aránya a rendes tanári állásra pályázók körében

Az óvások elbírálását követően “enyhén” nőtt a sikeresen vizsgázók aránya a rendes tanári állásra pályázók körében, elérve a 46%-ot – jelentette ki Sorin Cîmpeanu.

“A 6248 benyújtott óvás közül 6045 esetében módosult az eredeti jegy. Azaz 97%-os arányban. Nehéz magyarázatot adni erre a 97%-os arányra, figyelembe véve, hogy bíznunk kell a felmérésben. Ezenkívül 130 olyan óvás van, amely 2 pontnál nagyobb különbséget eredményezett a vizsgajegyben. (…) Az átmenési arány enyhén emelkedett, elérte a 46 százalékot” – mondta a miniszter.

A miniszter szerint “egyértelmű, hogy ezen a vizsgán is gyorsan be kell vezetni a digitalizált értékelést, amely kiküszöböli az emberi szubjektivitást”.

Cîmpeanu szerint az idei eredmény hasonló a 2019-ben regisztrálthoz, viszont messze elmarad a 2020-as eredményektől. Aggodalmát fejezte ki a vizsgára jelentkezők ‘gyenge felkészültségi szintje miatt’, akiknek nem sikerült elérniük a 7-es átmenő jegyet, és több mint ötezren az 5-öst sem írták meg. Rámutatott, az egyetem padjaiból most kikerült vizsgázók teljesítenek a legrosszabbul ezen a vizsgán.

Az óvások benyújtása előtt a rendes tanári állásra pályázók 44,47 százaléka kapott átmenőjegyet (7-esnél nagyobb osztályzatot) az idei vizsgán.

(Agerpres)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások