A parlament vándormadarai

A 2016-as általános választások óta a Román Parlamentben a 465 honatya (képviselő és szenátor) közül összesen 40 váltott pártot, igazolt át másik formációhoz.

A zömük (33-an) a választások után alakult Pró Románia (PR) tagja lett. A legtöbb honatyát veszítette a Szociáldemokrata Párt (PSD), amelynek 2016 végén 154 képviselője volt, most 129 van. A felsőházban viszont erősödött a PSD, hiszen 67 szenátorral kezdtek, most 69 a számuk. A PSD-nek a parlamenti ciklus legelején 47,52 százalékos részaránya volt a parlamentben, így a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) 5,8 százalékával kiegészítve kormányt alakíthattak. A PSD-kormány bukását egyfelől a volt PSD-elnök és -kormányfő – leváltása után külön utassá vált – Victor Ponta új pártja (PR), másfelől a PSD–ALDE-koalíció felbomlása is segítette.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 21,29 százalékos parlamenti részaránnyal, 99 honatyával (69 képviselő, 30 szenátor) kezdte a ciklust, a létszám 2019 végéig nem változott! Mégis ez az egyötödös támogatottsággal rendelkező PNL alakíthatott új kormányt tavaly ősszel, és ezt nevezte Klaus Johannis államelnök – a liberálisok tulajdonképpeni vezére – „a romániai demokrácia kiteljesülésének”.

A parlament pártjai, szövetségei és frakciói közül csak az RMDSZ és a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja maradt teljes a 2016–2019-es időszakban. Az RMDSZ ernyőszervezetként az erdélyi és romániai magyarokat képviseli a törvényhozásban, és árulásnak minősülne, ha a 30 honatyája közül akár egy is pártot váltana vagy függetlenné válna. Mindamellett, hogy két RMDSZ-es képviselő a Magyar Polgári Párt (MPP) tagja. A nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójának 17 tagja van, mindegyikük más-más romániai etnikai közösségből való. Parlamenti bejutásukat külön törvény szabályozza és garantálja, a romániai ukránok képviselője például 1172 szavazattal szerzett mandátumot, de a korábbi választásokon volt példa ennél szerényebb eredményekre is.