FRISSÍTVE: A parlament szakbizottsága elutasította, hogy március 15. hivatalos ünnep legyen

A parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.

A parlament alsóházának honlapján elérhető jelentés szerint a grémium többségi szavazással hozta meg azt a döntést, miszerint a plénumnak a tervezet elutasítását javasolják. Korábban a jogi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett.

Benkő Erika, az RMDSZ szakbizottsági tagja az MTI-nek kedden elmondta, hogy a 15 fős bizottságban csak hárman támogatták a törvényjavaslatot: az RMDSZ két képviselője mellett a török kisebbség képviselője szavazott a tervezet mellett, a többi román honatya ellene voksolt vagy tartózkodott. A képviselő arra számít, hogy a szerdai végszavazáson a képviselőház plénuma is elutasítja, hiszen most olyan magyarellenes hangulat uralkodik a román parlamentben Klaus Iohannis elnök nyilatkozata után – amelyben Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat -, hogy egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit.

A jogszabály lehetővé tenné, hogy azokon a vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek magyarok, a helyi önkormányzatok is finanszírozhassák a március 15-i ünnepségeket. Emellett a magyar nemzetiségűek szabadnapot kaphatnának munkáltatójuktól.     

A román hivatalos történetírás a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontját nem tekinti ünnepnek, azt állítja, hogy akkor mintegy 40 ezer románt öltek meg a magyarok, amit a magyar történészek jelentősen eltúlzott számnak tekintenek, illetve emlékeztetnek arra, hogy a forradalom idején minden nemzetiségnek voltak áldozataik.     

A parlamenti szakbizottsági vitán egyébként ezzel az érvvel szorgalmazta a tervezet elutasítását a Traian Băsescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselője, Marius Pașcan, akinek javaslatára tűzte a parlament napirendjére a házbizottság a tervezetet, amelyet korábban elutasított a szenátus, és a kormány is kedvezőtlenül véleményezett.     

A Krónika napilap elektronikus kiadásában kedden megszólaltatta Márton Árpád RMDSZ frakcióvezető-helyettest is, aki elmondta, hogy a bukaresti képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt elutasításra. Ezek között van a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvény, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslat, valamint a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítás.     

Márton Árpád elmondta, hogy a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is. „Amióta Klaus Iohannis meghirdette a magyarellenességet, egymással versengenek a román pártok, hogy ki tud nagyobbat ütni a magyar képviseleten” – mondta Márton Árpád.

FRISSÍTÉS: Levették a képviselőház szerdai ülésének napirendjéről a törvénytervezetet

Elhalasztotta szerdán a képviselőház annak az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetnek a vitáját, amely értelmében a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánítanák március 15-ét. A javaslatot visszaküldték a szakbizottságba.

A tervezetet a frakcióvezetők közös megegyezése alapján vették le a napirendről – közölte Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke.

Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) alsóházi frakcióvezetője telefonon jelentkezett be a plenáris ülésen, és kérte, hogy a javaslatot vitassa meg és utasítsa el a ház, mivel az „megalázó”, és a szakbizottsághoz való visszaküldése csak azt a célt szolgálja, hogy az RMDSZ megfelelő pillanatot találjon elfogadtatásához.

Marcel Ciolacu erre azt felelte, hogy a szakbizottsághoz való visszaküldés szabályszerűen és a frakcióvezetők konszenzusával történt. A képviselőházi elnök álláspontját a PSD és a PNL törvényhozói is támogatták.

A tervezet így két hétre visszakerült a parlamenti bizottság elé.

(MTI)