A járványhelyzethez igazították a választási törvényt

A koronavírus-járvány által előidézett helyzetre hivatkozva több szervezési kérdésben módosították a törvényhozók a parlamenti választási törvényt, kevesebb mint három hónappal a december 6-ára kitűzött voksolás előtt.

A képviselőház által hétfőn nagy többséggel megszavazott tervezet egyebek mellett lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, felére csökkenti a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások számát, és lehetővé teszi, hogy a 21 órai zárórát követően is leadhassák még voksukat azok, akik sorban állnak a szavazókörök előtt.

A jogszabályba a végső szavazás előtt bevették azt az előírást is, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap áll majd rendelkezésükre, hogy leadhassák voksukat.

A szenátus által múlt héten elfogadott törvénymódosítás már csak az államfő aláírására vár.

A többmilliós román diaszpóra a tavalyi európai parlamenti (EP-), illetve elnökválasztáson is három napig szavazhatott, miután korábban botrányt okozott, hogy a voksolás napján hatalmas sorok kígyóztak a külképviseletek előtt, és sokan nem élhettek választójogukkal.

Most a járványhelyzetre hivatkozva kezdeményeztek könnyítést a – hagyományosan jobboldali pártokat támogató – diaszpóra számára, amit az utolsó pillanatban a parlamentben erőfölényben lévő ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is elfogadott. Az EP- és elnökválasztással ellentétben a mandátumok tekintetében most ugyanis nincs tétje annak, hogy 10 ezer vagy egymillió voksot adnak-e le külföldön, hiszen azt a törvénycikkelyt, amely a – 41 megyei és a bukaresti mellett létrehozott – 43-as számú külföldi választókerületnek jutó parlamenti helyek számát szabályozza, nem módosították, a diaszpóra tehát mindenképpen négy képviselőt és két szenátort juttathat a bukaresti parlamentbe.

A tavalyi elnökválasztás második fordulójában, amikor a külföldi szavazókörök három napig tartottak nyitva, 944 ezer voksot adtak le külföldön, csaknem annyit, mint Bukarestben. A 465 tagú román parlamentben a kétmilliós Bukarestnek 13 szenátora és 29 képviselője, tehát a négymilliósra becsült diaszpóránál hétszer erősebb parlamenti képviselete van.

Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a szövetség nevében úgy foglalt állást, hogy miután a választási időszak már folyamatban van, csak azokat a módosításokat tartják elfogadhatónak, amelyek szigorúan arra irányulnak, hogy a koronavírus-járvány közepette is biztonságos körülmények között lehessen megszervezni a választásokat, ezért a szövetség „csak akkor szavazza meg a módosításokat, ha azok megegyeznek a jogi bizottság által elfogadott változattal”.

Románia a 2016-os választások előtt visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. A következő parlamentet is ebben a rendszerben választják meg.

A mobilurnával nem mennek be a szavazó lakásába

A mobilurnával nem mennek be a szavazó lakásába – írja egyebek mellett a veszélyhelyzetet szeptember 15-étől 30 napra meghosszabbító hétfői kormányhatározatban.

A dokumentum szerint a papírformaságokat az ajtóban intézik el, a szavazókörzet tagjai a szavazótól mindenkor legalább egy méter távolságra maradnak. A mobilurnát előbb azokhoz viszik, akik nem koronavírus-fertőzöttek, majd egy újabb úttal járják le a vírusos betegeket.

A dokumentum ugyanakkor előírja, hogy a szavazóhelyiségben egy időben legfeljebb öt választó tartózkodhat.

(MTI/Agerpres)