Az augusztusi Székelyföldből
A Székelyföld folyóirat 2022/8. számában számos háromszéki vonatkozású írás olvasható.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A vetítést követő közönségtalálkozón jelen lévő Demián József rendező, operatőr, forgatókönyvíró, Józsa Erika zeneszerző, Damokos Csaba díszlettervező és Nemes Levente színművész jóvoltából, az alkotás megszületésének folyamatába is bepillanthattak az arra kíváncsiak. „Az Éjjeli őrjárat egy színházi társulat egyetlen éjszakájának története. A főpróba forgatagában a társulat tagjai teljes jelmezben, saját ruhájuk, pénz és mobiltelefon nélkül kénytelenek hazaindulni, kilépni a hétköznapi valóságba miután a színházi öltözőket zárva találják. A színészek szembesülnek az örök kérdéssel: hol ér véget a színpadi karakter és hol kezdődik az ember”? – olvasható a Film.hu portálon a műről.
A film azonban sokkal többet nyújt a különben találó és tömör ismertetője által sugalltaknál. A megtekintése okozta döbbenettől felocsúdva ugyanis késztetést érzünk arra, hogy tovább fűzzük és kiegészítsük a hatására bennünk megérlelődő gondolatokkal, megválaszolásra váró kérdésekkel, kikristályosodó véleménnyel. Annál is inkább, hogy az utolsó néhány percig csak sejteni lehet a több szálon futó és önálló történetekből összeálló cselekmény kiindulópontját és hátterét, ami a nézőben folyamatosan növeli a feszültséget.
Amint azt a levetítését követő beszélgetés moderátora Lázár-Prezsmer Endre nagyon jól érzékelte, az alkotás két fő téma, az erőszak és szexualitás köré van felépítve. Demián Józseftől pedig arra is választ kaptunk, hogy miért: „Félelmetes világban élünk”. És ennek ténye, különböző módon ugyan, de mindenkire hatást gyakorol, hiszen kénytelenek vagyunk nap-mint nap szembesülni ezzel. Ráadásul a megfelelő válaszokat sem találjuk meg az egyre tornyosuló kihívásokra, így csak reménykedni tudunk, hogy a gyerekeinkre egy jobb, szebb jövő vár.
A film zenéjét szerző, szintén nagyváradi származású Józsa Erika rámutatott, hogy a forgatókönyv megírása során férje a közvetlen, vagy közvetett tapasztalataira támaszkodik. A jelenetek nagy része már valamilyen módon eljátszódott az életében, ezért bármikor, bárkivel előfordulhatnak, és ez közvetlenül a forgatást követően be is igazolódott.
Kiderült továbbá, hogy Demián József esetében a zene nagyon fontos szerepet játszik a forgatókönyv megírásában. Éppen ezért szerencsés állapot, hogy ennek megkomponálása a feleségére hárul, aki a férje fejében már megszületett ötlet ismeretében gyürkőzik neki ennek a nehéz és kényes feladatnak. A szülőföldjüktől immár 37 esztendeje távol élnek, ezért a rendező nem ismeri a kortárs magyar és román színészeket, az ösztönére hallgatva válogatta ki őket – mondhatni sikeresen.
Annak ellenére is, hogy próbálni nem volt idő és alkalom. Ugyanígy esett a választás Damokos Csaba díszlettervezőre is, ami utólag szintén jó döntésnek bizonyult. Bár a film nem tartozik az általa színészként kedvelt műfajok közé, Nemes Levente megtisztelőnek nevezte a felkérést, és örül, hogy ennek eleget tudott tenni.
A szereplők között Ilinca Harnutot és Mátray Lászlót is felvonultató játékfilmet a héten még levetítik a Művész moziban, de igény esetén később is sort kerítenek erre.