Ajánló
Az alábbi kulturális jellegű háromszéki eseményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Az emberiséget már az ókorban foglalkoztatta egy súlyos és megnyugtatóan máig megválaszolatlan kérdés: ki az ember? Immanuel Kant (1724–1804) porosz filozófusnak köszönhetően erre egy külön tudományág, az antropológia (magyarul embertan) keresi a választ. Önismeretre törekszünk tehát, amelynek elérése azonban a mai napig kérdéses maradt.
Európában két módon, meditációval, vagyis elvonult, visszahúzódott állapotban történő önvizsgálattal és gondolkodással, illetve belevetvén magunkat a forgatagba, a cselekvés közbeni viselkedésünk megfigyelésével próbálták ezt elérni. Ez utóbbi elképzelést alátámasztandó, József Attila (1905–1937) Nem én kiáltok című versében alig 19 évesen így fogalmazott: „Hiába fürösztöd önmagadban/ Csak másban moshatod meg arcodat.” Társas lények lévén ugyanis, csak kapcsolataink révén mérhetjük le igazából, kik is vagyunk.
A magyar költészet első nagy önismereti verse Bessenyei György (1747–1811) testőr-író tollából született 1777-ben. „Ki vagyok? mi vagyok? merül s mibül jöttem?/ Hol voltam? s hogy esett: hogy világra lettem?” – indítja kérdésekkel költeményét, amelynek sokatmondóan a Bessenyei György magához címet adta. Elolvasván minket is hatalmába kerít a művön végigvonuló önmarcangolás, amelynek egy felismerés vet véget: „Csak az Isten maga örökös igazság;/ Többi mind szenvedés, árnyék s mulandóság.”
A magát jelképesen „szinte élve felboncoló”, a „mindent végiggondoló és újragondoló” Arany János (1817–1882) állandó gyötrődése folyamán sok önelemző és önszembesítő verset írt. Ezek közül az előadó választása egy viszonylag korai, 33 éves korában született (1850) költeményére, az Évek, ti még eljövendő évek címűre esett.
Fiatalon is megöregedhet valaki, ha túl sok csalódásban volt része – állapítja meg a költő mondván: „Nem évek száma hozza/ – Nem mindig – a vén kort elé:/ Kevés esztendők súlya szintúgy/ Legörnyeszt a mély sír felé.” Ugyanakkor azt is felismeri, hogy ennek okai magunkban keresendők, mert ahelyett, hogy adnánk, mindig kapni szeretnénk, és panaszkodunk, ha ebben nem részesülünk. Éppen ezért verse utolsó szakaszát egy felszólítással kezdi: „Szűnj meg, panasz; ne háborogj, szív!”
A vele történtek súlyával a tarsolyában viszont rádöbben, nem csak bennünk rejlik a szenvedéseink gyökere, hanem a minket körülvevő világ is rossz, hiszen bűnként kezeli az erényt. „Bűnöd csak egy volt: az erény.” Önmagunkban és a világban tehát egyaránt rendet kell teremtenünk – vonhatjuk le mi, olvasók a következtetést.
CSAK EGY