Felhívás!

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (4.)

Magyar emlékművek sorsa Erdélyben (4.) Kultúra

Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken addig elpusztított emlékművekről, ebből idézünk részleteket. A szerkesztői megjegyzések forrásául többnyire Murádin Jenő A megsebzett szobor című műve szolgált.

Erdődön a vár lábánál, egy réten áll a Petőfi-emlékkő Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékére. Itt írta Petőfi Álldogálok a tó partján című költeményét. A sziklába helyezett emléktábla magyar sorait a románok olvashatatlanná tették. [1990 márciusában is megrongálták – szerk.]

Zilahon a csúcsai harcok alkalmával báró Wesselényi Miklósnak 1902. szeptemberben leleplezett szobra és Tuhutum vezér emléke – Fadrusz Jánostól – állítólag megsérültek. [A Tuhutum-obeliszk eltávolítását 1927 novemberében kezdeményezte a román városvezetés, véglegesen 1969-ben tűntették el, amikor a Securitate épületének udvarába szállították, és bronz turulmadarát beolvasztották. (2008 óta ismét van turulos Tuhutum-emlékmű a városban, Lőrincz Lehel alkotása). Az ezzel egy napon felavatott Wesselényi-szobrot 1919 januárjában román katonák összelövöldözték, 1935-ben pedig különítményesek barbár módon szétrombolták. A sérült kompozíciót 1942-ben újból felavatták, de az 1950-es években már ismét bedeszkázva állott. Utána is többször megrongálták, 1990 után sárga festékkel öntötték le, 1994-ben fej nagyságú bronzrögöt törtek ki belőle – szerk.]

Zsibón pedig a honvédemléket rongálták meg.

(folytatjuk)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.