Színházbérletet hirdetett a kovásznai művelődési ház
A 2024/25-ös színházi évadban immár harmadik alkalommal vezetik be színházbérletet Kovásznán.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A szerző 1989-ben született Szolnokon, és ott végezte az általános, valamint középiskolát is. Utána a Szegedi Tudományegyetem klasszika-filológia, majd vizuális kultúratudomány szakán szerzett diplomát. Fél esztendőn keresztül egy helyi rádió munkatársa volt, majd az ingatlanszakmában helyezkedett el, amelyben a mai napig tevékenykedik. Saját bevallása szerint tizennyolc éves korában kezdett el írogatni, és azóta sem hagyta abba. Film- és a zenekritikai cikkei jelentek meg különböző lapokban a világhálón, de nagyobb lélegzetű tanulmányok is a filmművészetről. Mindeközben pedig regényeket, verseket és novellákat írt.
A rendszerváltás után látott napvilágot, így a kommunista diktatúráról nincsenek közvetlen tapasztalatai. Emlékszik viszont a Szolnokról 1991 nyarán kivonuló szovjet tankok félelmetes dübörgésére, ami élete egyik meghatározó élményévé vált. Így az sem véletlen, hogy 1956-os témához nyúlt, visszaemlékezések alapján idézvén fel, miként élték meg a kisemberek a forradalmat és szabadságharcot. A könyv lapjain rögzített beszélgetésekből azonban nem csak a forradalmi események szegedi vonatkozásait ismerhetjük meg, hanem azok kiváltó okait is. A széles tömegeket fojtogató szegénységet és az őket semmibe vevő, csak munkaeszköznek tekintő kommunista párt tisztségviselői és pribékjei packázásait. Ugyanakkor a mindezt el nem fogadó, de a túlélés érdekében rajta derűsen felülemelkedni tudó magyar néplélekbe is betekinthetünk.
A kötetet műfajilag nehéz behatárolni, mert amint dr. Miklós Péter történész, főiskolai tanár írja az előszóban, „vers, próza, esszé, interjú, tudósítás, riport keveredik és váltakozik benne.” Mindez azonban „egységgé kovácsolódik”, és ezáltal a mű „lebilincselő, magával ragadó és nehezen letehető olvasmánnyá válik.” És az est folyamán az is kiderült, hogy gerincét Gitay Antal és Gitay Zoltán jellegzetes sorsának bemutatása alkotja, amely egyben a II. világégés után kommunista igában sínylődő magyar munkásfiatalok élete alakulásának a példája is.
Elsősorban dokumentumértéke miatt vette kézbe a könyvet, de olvasása közben örömmel tapasztalta, hogy művészi élményt is nyújt egyben. A benne tálalt dokumentumok forgatókönyvszerű egymásutánisága pedig a filmekhez hasonlón pörgővé és így a felnövekvő nemzedék számára is vonzóvá teszi – jegyezte meg a bemutató házigazdája, Szebeni Zsuzsa. A szerző beszélgetőtársa az 1956-os forradalom és szabadságharccal való rokonszenvezése miatt, koholt vádak alapján Romániában súlyos börtönévekre ítélt Puskás Attila biológus volt. Kettőjük jóvoltából a jelenlévők érdekes, értékes és tanulságos társalgás tanúi és felejthetetlen pillanatok részesei lehettek.
Köszönöm a tartalmas cikket!