Zelenszkij jogilag semmisnek nyilvánította Putyin rendeleteit az ukrán területek „függetlenségéről”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jogilag semmisnek nyilvánította kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azon rendeleteit, amelyek a Krím, a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok”, valamint a herszoni és a zaporizzsjai megszállt területek Ukrajnától való függetlenségéről szólnak, és még néhányat.

Zelenszkij rendelete szerint következésképpen a Putyin rendeleteinek végrehajtása során hozott és hozandó határozatok is semmisnek minősülnek. Az Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló 1991. augusztus 24-i okmány szerint az ország területe a nemzetközileg elismert államhatáron belül egységes és sérthetetlen, szuverenitása pedig teljes területére kiterjed – olvasható a dokumentumban.

A rendelet megerősíti Ukrajna elidegeníthetetlen szuverén jogát ahhoz, hogy a nemzetközileg elismert államhatár keretein belül helyreállítsa és megőrizze területi épségét, szuverenitását, a nemzetbiztonságot az egyének jogainak védelme érdekében. A döntés a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, valamint Ukrajna hatályos nemzetközi szerződéseinek betartásával született – szögezte le az elnök.

Az ukrán erők eközben folytatják az ellentámadást az ország keleti részében lévő Harkiv megyében, ahol az izjumi járásban újabb településeket szabadítottak fel a hétfőn visszavett Borova falu mellett – közölte a borovai önkormányzat a Facebookon. Eszerint Buhuszlavka és Borivszka Andrijivka kistelepülések szabadultak fel az orosz megszállás alól. A borovai falutanács több fotót és videofelvételt is közzétett arról, hogyan tűzik ki az ukrán zászlókat a lakott területeken, és hogyan fogadják a helyi lakosok az ukrán katonákat. Borova felszabadítását kedden az ukrán nemzeti gárda is megerősítette egy videofelvétellel, amelyet hivatalos Facebook-oldalukon tettek közzé.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy a felszabadított Liman városban kedden hivatalosan is felvonták az ukrán zászlót.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz megszálló erők a régióbeli Vaszilivka településénél „államhatárt” kezdtek húzni, és „mindenféle, általuk kitalált átkelési szabályokat” próbálnak alkalmazni. Az egyik ilyen szabály, hogy nem engedik át ukrán ellenőrzésű területre a katonakorú férfiakat – mondta a kormányzó.

Az Ukrajinszka Pravda magyarázatul hozzátette, hogy Vaszilivka az egyetlen település, amelyen keresztül elmenekülhetnek Zaporizzsja és Herszon megye, a donyecki és a luhanszki régiók orosz megszállás alatti részeiből az ottlakók. A településen lévő orosz ellenőrzőpontnál hosszú sorban állnak a járművek, amelyekkel az emberekkel át akarnak jutni az ukrán ellenőrzésű oldalra – számolt be a hírportál.

Putyin aláírta a négy régió annektálásáról rendelkező törvényeket

Aláírta a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásáról és az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak megalakulásáról szóló szövetségi alkotmányos törvényeket szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A dokumentumokat a jogi információk internetes portálján tették közzé. A négy terület, vagyis a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz csatolásáról szóló alkotmányos törvényeket, valamint a régiók „annektálásáról” szóló szerződéseket az orosz parlament alsóháza hétfőn, a felsőháza pedig kedden szavazta meg egyhangúlag.

A csatlakozási népszavazásokat, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek. Az orosz hadsereg a területek egyike felett sem gyakorol teljes ellenőrzést.

Az új törvényi keretekben az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak.

Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a „csatlakozási” szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba. Herszon és Zaporizzsja megye jogszabályai nem alkalmazandók, ha ellentétesek az orosz alkotmánnyal.

A négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat, vagy hontalanok akarnak maradni. A régiók külföldön tartózkodó állampolgárainak Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint egy hónapjuk van arra, hogy állampolgárságot váltsanak, ugyanúgy, ahogy ez a Krím 2014-es elcsatolása idején történt.

Oroszország a szerződés értelmében az érintett régiókban minden népcsoport számára garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, valamint a nyelvtanulás és nyelvtudás-fejlesztés feltételeinek megteremtését.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) kedden kiadott felmérése szerint a válaszadók háromnegyede (75 százaléka) pozitívan viszonyult a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásához, minden második válaszadó (52 százalék) ezt teljes bizonyossággal állította. A megkérdezettek 12 százaléka semleges, 11 százaléka pedig negatív hozzáállást tanúsított.

Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszországnak még akkor is meg kell védenie lakosai érdekeit, ha ez megnehezítené a más országokkal fenntartott kapcsolatait.