Megint felfüggesztették a brit parlamentet

Két héttel azután, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta, törvénytelen volt a brit parlament korábbi, öthetesre tervezett felfüggesztése, Boris Johnson kormánya kedden este újból felfüggesztette a törvényhozást. Ezúttal azonban csak rövid időre, hétfőn a királynő beszédével (a kormány programjának ismeretésével) új ülésszak kezdődik.

Johnson nagy vitákat kiváltva kérvényezte a királynőtől augusztus végén a parlament felfüggesztését. Johnsonék eredetileg azzal érveltek, hogy a felfüggesztésre egy új ülésszak megnyitásához, és a kormányprogram bemutatásához van szükség, az ellenzék viszont kezdettől azzal vádolta a kormányfőt, hogy a brexit körüli vitában próbálja korlátozni a törvényhozás demokratikus jogait.

A parlament szeptember 10-én fel lett függesztve, de közben az ügyben párhuzamosan több jogi kereset is indult: a királynő felfüggesztésről szóló döntését nem lehetett megtámadni, de azt igen, hogy Johnson ezt kérvényezte. Végül több bírósági döntés után az ügy a legfelsőbb bíróságig jutott, ahol szeptember 24-én aztán kimondták, hogy törvénytelen volt a felfüggesztés. Így a parlament már másnap újból össze is ült.

Azonban a brit kormány jelezte, hogy kedden újból felfüggesztené a parlamentet, hogy október 14-én a korábbi terveinek megfelelően új ülésszak kezdődjön. Ezúttal nem voltak olyan tiltakozások, mint szeptember 9-én, amikor több képviselő „Elhallgattatva!” feliratú táblákat tartott fel, hanem a szokásos módon zajlott le a ceremónia.

A most véget érő volt a leghosszabb parlamenti ülésszak az Egyesült Királyság történetében. 2017. június 21-én kezdődött, és 839 napig tartott. Általában évente új ülésszak kezdődik, de Theresa May 2017-ben a brexitre hivatkozva már jelezte, hogy ez hosszabb ideig fog tartani. A brit kilépés azóta sem történt meg, több halasztás után most október 31. a brexit határideje.

Boris Johnson kedden beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, ami után komoly üzengetés indult meg. Ugyanis a brit miniszterelnöki hivatal egyik forrása azt mondta, hogy a német kancellár világossá tette, hogy „rettentő valószínűtlen” egy Johnson javaslatain alapuló új kilépési megállapodás. A forrás szerint innentől lényegében lehetetlen megállapodni.

Az ügy mentén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke külön Boris Johnsonnak üzenve kiírta a Twittere, hogy nem az egymásra mutogatás megnyerése a tét, hanem Európa és az Egyesült Királyság jövője. Brüsszeli források úgy értelmezték, hogy Johnson már a majdani előrehozott választási kampány részévé tette a telefonbeszélgetésről mondott információkat. Többen ahhoz is szkeptikusan álltak, hogy vajon mi hangzott el pontosan.

Kedd este Johnson fogadta David Sassolit, az Európai Parlament elnökét. Sassoli a találkozó után azt mondta, nem volt előrelépés. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója viszont azt mondta, továbbra is próbálnak megállapodásra jutni a felek. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn azt mondta, hogy az EU a hét végéig eldönti, lehetséges-e új brexitmegállapodás.

A nem sok sikerrel kecsegtető tárgyalásokkal párhuzamosan egyre nagyobb hangsúly van azon, mi történik akkor, ha nem lesz az október 17-18-i EU-csúcson új megállapodás. Nemcsak az lesz a kérdés, hogy Boris Johnson törvényi kötelezettségének megfelelően kérvényezne-e egy újabb halasztást, hanem hogy a többi tagország azt megadná-e újra, és ha igen, milyen feltételekkel.

(index)