Felhívás!

Jogállamisági jelentés: néhány igazságügyi törvénymódosítás továbbra is aggodalomra ad okot

Jogállamisági jelentés: néhány igazságügyi törvénymódosítás továbbra is aggodalomra ad okot Külföld

A román kormány 2020-ban megerősítette, hogy a 2017-2019-es visszalépés után most elkötelezetten vissza akarja állítani az igazságügyi reform korábbi ütemét, és ez az igazságszolgáltatással kapcsolatos feszültségek jelentős csökkenéséhez vezetett – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett első uniós szintű jogállamisági jelentéséből.

A jogállamiság helyzetéről szóló, tagállamokra lebontott éves jelentést szerdán hozták nyilvánosságra Brüsszelben.

A dokumentum felidézi, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozása óta az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) révén követték nyomon az ország igazságügyi reformjait és korrupcióellenes törekvéseit.

A jelentés szerint a felső szintű ügyészségek élére történt közelmúltbeli kinevezések az ügyészi tevékenység hatékonyságát növelhetik, ugyanakkor viszont az idevágó törvények várt módosítása késlekedik a COVID-19 járvány, illetve a közelgő parlamenti választások miatt.

Ugyanakkor továbbra is érvényben vannak olyan intézkedések, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét veszélyeztetik, például működik a speciális ügyészi osztály, amelynek kimondott feladata a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálása. Ezek az intézkedések nemcsak bizonytalanságot keltenek az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, hanem negatív hatással lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrás- állományára is – olvasható a jelentésben.

A beszámoló szerint Romániának átfogó korrupcióellenes stratégiai kerete van, amely helyi és országos intézmények részvételére épül. A 2017-2019-ben tapasztalt megtorpanás viszont az elmúlt évtized megvalósításai dacára is kérdésessé teszi a korrupcióellenes reform tartósságát. Még ha a jelenlegi politikai kontextus kevesebb szembenállást is eredményez, a kulcsjelentőségű intézményeknek kihívásokkal kell szembenézniük, és ez kihat a jogi keret megalkotására, de az intézmények kapacitására is – figyelmeztetnek az EU illetékesei.

A dokumentum szerint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv jelenlegi módosításai növelik a bizonytalanságot a korrupcióellenes jogi keret hatékonyságával kapcsolatban, ezért politikai és jogi megoldásokat kell találni, amelyek megfelelnek az alkotmánybíróság döntéseinek.

A kormány – az országos korrupcióellenes stratégia révén – bebizonyította, hogy elkötelezett a korrupció megelőzése mellett. A jelenlegi kabinet nyitottnak mutatkozik a vitatott intézkedések visszavonására, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytat az igazságügyi és politikai illetékesekkel, ugyanakkor viszont azt is jelezte, hogy a mostani parlamenti összetétel nem teszi lehetővé a mélyreható reformok megvalósítását. A kormány szerint a parlamenti választások előtt ezekre a reformokra kevés a kilátás.

A jelentés kitér arra is, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének lakossági megítélése alacsony, és ennek az a legfőbb oka, hogy a lakosság úgy véli: a kormány vagy a politikusok nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra, vagy befolyásolják annak tevékenységét.

Az igazságszolgáltatásban dolgozókra való nyomásgyakorlás egyik eszköze lehet a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó speciális ügyészi osztály, amely a számos kritika ellenére továbbra is működik, noha az utóbbi időben kevesebb kivizsgálást kezdeményezett. Kérdéseket vet fel a főügyészségek élére kinevezett vezetők kinevezésének módja is: az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyészét ugyanis a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pozitív véleményezése után bízták meg a tisztséggel, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) főügyészét viszont már annak dacára is kinevezték, hogy az illető személyről negatív véleményezést adott ki a CSM – áll a dokumentumban.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus értelmében a főügyészek kinevezésekor “szilárd és független” eljárást kell alkalmazni, és hogy fenntartható megoldást jelent, ha tekintetbe veszik a Velencei Bizottság által támogatott megoldást.

Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Laura Codruţa Kövesi volt DNA-főügyész leváltásának körülményeit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is megvizsgálta, és azt állapította meg, hogy Románia megsértette a tisztességes eljáráshoz, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye biztosít.

Csökken az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrás-állománya: 2019-ben a bírói állások 12%-a és az ügyészi állások 20%-a nem volt betöltve. A helyzet tovább romolhat, ha érvénybe lép a bírák új korengedményes nyugdíjrendszere – figyelmeztet a jelentés.

Az ügyiratcsomókat általában hatékonyan oldja meg a romániai igazságszolgáltatás, 2018-ban például 2017-hez képest kissé csökkent az alapfokú eljárások időtartama a polgári és kereskedelmi perek esetében, de a közigazgatási perek esetében nem történt változás. A humánerőforrás-állomány csökkenéséhez vezető törvények azonban azt eredményezhetik, hogy Románia nem lesz képes csökkenteni a bírósági eljárások időtartamát – olvasható még a brüsszeli jelentésben.

Iohannis helyesli, hogy a jogállamiság betartásától tegyék függővé az uniós támogatások folyósítását

Románia üdvözli az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott jogállamisági jelentését, az ebben jelzett hibák kijavítására törekszik, és helyesli, hogy az európai uniós támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé – mutatott rá Klaus Iohannis államfő.

Az elnök szerdai sajtóértekezletén úgy értékelte: ilyen, minden tagállamra kiterjedő elemzésre van szükség a sajtószabadság és jogállamiság érvényesülése tekintetében az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) helyett, amely szerinte “némiképp diszkriminálja” Romániát és Bulgáriát. Az EB tagfelvételük (2007) óta tartja megfigyelés alatt az igazságügy helyzetét a két országban, ajánlásokat fogalmazva meg számukra félévente vagy évente publikált országjelentéseiben.

Romániában szerdán közvitát indítanak a Szociáldemokrata Párt (PSD) által “megcsonkított” igazságügyi törvényekről, de ezek kijavítása a decemberben megválasztandó új parlamentre vár – mondta Iohannis.

Az elnök felidézte, hogy a PSD által 2017-ben indított igazságügyi reformot ő maga, a román civil társadalom, az akkori parlamenti ellenzék és az európai intézmények is élesen bírálták, és csak együttes erővel sikerült megakadályozniuk az igazságszolgáltatás “leigázását”, politikai felügyelet alá kényszerítését.

“Romániának sok adóssága van a CVM, a GRECO (az Európa Tanács korrupcióellenes testülete) és a Velencei Bizottság ajánlásainak életbe ültetése terén, de ehhez egy felelős törvényhozásra lesz szükség, mert a parlament jelenlegi +kártékony többsége+ bebizonyította, hogy bármilyen kezdeményezést tönkre tud tenni, vagy el tud téríteni céljától” – mondta Iohannis.

Az igazságügyi minisztérium honlapján szerdán közzétett, jövő év március 31-ig közvitán lévő törvénytervezetek egyebek mellett az ügyészek függetlenségének, a vádhatósági vezetők átlátható kiválasztásának, a politikai befolyás csökkentésének kérdését próbálják rendezni.

Az EB jogállamisági jelentéséről Iohannis azt mondta: “nagyon hasznos” egy ilyen dokumentum, mert rávilágíthat a hiányosságokra és a jó megoldásokra is. Hozzátette: ő maga, a bukaresti kormány és a “demokratikus pártok” is azon vannak, hogy maradéktalanul érvényesítsék a jogállamiság elveit, olyannyira, hogy Románia követendő példává váljék mások számára is.

Iohannis szerint elemezni, tanulmányozni szükséges, és “végső soron szavazni” kell arról, miként érvényesül a jogállamiság a tagállamokban, és ettől kell függővé tenni az európai támogatások folyósítását.

PSD: az EB jogállamisági jelentése egy piros lap Klaus Iohannis államfőnek

A Szociáldemokrata Párt (PSD) véleménye szerint az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentése egy “piros lap” Klaus Iohannis államfőnek, aki “semmit sem volt képes tenni ez ügyben, az utóbbi hónapokban”.

A PSD felhívja az államfő figyelmét, hogy “az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítását nem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházban kell megvitatni, hanem a parlamentben, átlátható módon, a szakmai szervezetek bevonásával”.

Emlékeztetnek: az országban rekordot döntött az egy nap alatt regisztrált új koronavírus-fertőzések száma.

Kifejtik: a PNL 30%-os eredményt sem ért volna el a szeptember 27-ei helyhatósági választásokon, ha nem kap segítséget az Mentsétek meg Romániát Szövetségétől (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjától (PLUS), valamint a “kilóra megvásárolt politikai vándoroktól”.

A PSD véleménye szerint Iohannis “azért ordít”, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy a liberálisok “nem tudják ellenőrizni a járvány terjedését”, “szétverték a gazdaságot”, “káoszt okoztak az iskolákban”, és ott tartanak, hogy “megóvják az általuk szervezett választásokat”.

Cazanciuc: az államfő az alkotmányt megszegve kampányolt

Klaus Iohannis államfő az alkotmányt megszegve kampányolt akkor, amikor az Európai Bizottság által kiadott jogállamisági jelentésről nyilatkozott a Cotroceni-palotában, amivel már önmagában is megszegte a jogállamiság elveit – jelentette ki szerda este Robert Cazanciuc, a szenátus ügyvivő elnöke.

Rámutatott: már a PNL “európai néppárti barátai” sem tűrhették, hogy egyetlen éjszaka alatt több tucat sürgősségi kormányrendeletet adjanak ki, vagy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatív véleményezése ellenére nevezzenek ki magas rangú ügyészeket.

Cazanciuc kifejtette: “érdeklődéssel várja”, hogy az igazságügyi miniszter megmagyarázza, hogy “miért akarja visszavezetni a politikai ellenőrzést”, a bírák és ügyészek kinevezésének procedúrájába.

(Agerpres/MTI)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.