Egyszer volt, hol nem volt!

Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, ennek megítélése különösen Litvániában (20 százalékkal), Máltán (12 százalékkal) és Észtországban (9 százalékkal) emelkedett.
Ezalól egyedül Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része semleges az EU-tagság megítélését illetően. Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU-tagság, 5 százalékuk szerint rossz, és 32 százalékuk semleges állásponton van.
Az európaiak 52 százalékának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, míg 12 százalékuknak rossz. Az EU megítélése Görögországban a legalacsonyabb, 32 százalékos, és Írországban a legmagasabb, ott 76 százalékos. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőtti felmérés eredményéhez képest.
Oroszországról az európai válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. E tekintetben Kína a második helyen áll 22 százalékkal, ami a legutóbbi felméréshez képest 14 százalékos csökkenést jelent. Az Egyesült Királyságról az európaiak 65 százalékának van pozitív véleménye, ami egy százalékos emelkedést jelent, az Egyesült Államokról pedig a válaszadók 58 százaléka vélekedett kedvezően, ami 13 százalékkal több, mint korábban.
Az európaiak 61 százaléka szerint életük az Ukrajnában zajló háború hatására megváltozik, a válaszadók 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen. Tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalán is érzékeli. Azonban az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – köztük a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény húsz tagállamban. Hat uniós országban pedig, köztük Magyarországon (67 százalék) is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.
Az európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a demokráciát kell védenie (38 százalék), második helyen az emberi jogok védelme áll az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolta az első két helyre (37 százalék, illetve 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védeni szükséges értékek sorában.
A válaszadók szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépésnek (38 százalék) kell prioritást élveznie az európai politikában, ezt a közegészségügy (35 százalék), majd a demokrácia és a jogállamiság (32 százalék) követi.
(MTI)
Egyszer volt, hol nem volt!
Ez egy NAGY HAZUGSAG!!!!!!!!!!!!!!!!Mentik a boruket mert az emberek nem szeretik a haborut es ezt a nagy ar emelkedeseket amit most produkaltak ezek az europai vezetok. Nem tudom ,hogy mi koze az europai embereknek ukrajnahoz,mivel erdemelte ki ezt a nagy tamogatast, amikor egy velejeig korupt orszag,amit egy bohoc vezet.
Meg nyar van , rozsaszinben latjak a vilagot . Majd a tel is eljon , akkor fognak rafazni derulatasukra hisz mar most fel vannak haborodva az EU-s vezetok , hogy sajat maguk altal eszkozolt szankciok , fagylalt modjara visszanyalnak. Ketlem az Eurobarometer felmereseinek hitelesseget . Ez inkabb Eurobaromsag!