Borrell: nem volt tévedés a szankciók bevezetése

Az Oroszország elleni szankciók mellett állt ki Josep Borrell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

„Néhány uniós tagország vezetője azt állítja, hogy tévedés volt az Oroszország elleni szankciók bevezetése, én nem így vélem, szerintem ez a helyes út, ezt kell folytatni – jelentette ki.

Borrell elmondta: „biztosítani kell, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, mert nagy vita megy arról, hogy a szankciók jobban érintenek-e Európát, mint Oroszországot.”

„Néhány uniós tagország vezetője azt is állítja, hogy az orosz olajimport tilalma növeli az olaj árát, érveiket viszont számokkal kellene alátámasztaniuk. Nézzenek meg egy árgrafikont, látni fogják, hogy az olaj ára a tilalom óta ugyanazon a szinten van, mint a háború előtt. A háború kezdetekor nőtt, majd a tilalom hatására csökkeni kezdett” – hangoztatta.

Mint mondta, a szankciók már éreztetik hatásukat Oroszországban, ezt mutatják az csökkenő orosz termelési adatok. „Most még stratégiai türelemre van szükség, és arra hogy minél hatékonyabban végrehajtásuk a szankciókat” – tette hozzá.

A főképviselő szerint a Kreml fegyverként használja a gázt az EU ellen, több estetben már csökkentik a gázellátást. „Mindenki tudja, hogy az energiaellátás veszélyben van, de az Európai Bizottság ezen a héten egy olyan tervet javasol, amely lehetővé teszi számunkra, hogy minden lehetséges helyzettel szembenézzünk” – jelentette ki.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja veszélyezteti a gabonaszállításokat, ami éhínséghez vezethet a világ számos pontján.

Kiemelte: bár Ukrajna európai szövetségesei minden tőlük telhetőt megtesznek a gabonaexport megkönnyítéséért, a szárazföldi útvonalakon és a Dunán keresztül, a blokád feloldása – tehát a gabonaszállítmányok újraindítása –  „élet-halál kérdése”.

Hétfői tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek a többi között az Európai Bizottság múlt pénteken bemutatott, az orosz arany importtilalmára vonatkozó javaslatát tárgyalják meg. A testület pénteken kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.

FRISSÍTÉS: „Az uniós tagállamoknak folytatniuk kell a nyomásgyakorlást az orosz gazdaságra”

Az európai uniós tagállamoknak továbbra is ki kell állniuk döntéseik mellett, és folytatniuk kell a nyomásgyakorlást az orosz gazdaságra – jelentette ki Josep Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell szerint erre azért is van szükség, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számít, hogy az európai demokráciák túl gyengék, és belefáradnak az ukrajnai háborúba. De ezt Európa nem engedheti meg magának – hangsúlyozta a főképviselő.

Elmondta, hogy az EU folytatja a szankciókkal kapcsolatos munkát, mivel még több intézkedésre van szükség azok szigorúbb végrehajtásával kapcsolatban. Megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a szankciók működnek, és megviselik orosz gazdaságot. „Természetesen nem fogják egyik napról a másikra megállítani a háborút, de nagy gazdasági problémákat fognak okozni Oroszországnak” – hangoztatta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akik szerint az orosz olaj importtilalma okozza az olajárak növekedését, tényekkel és számokkal kellene érveléseiket alátámasztani. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy az EU számít-e az orosz gázellátás leállítására, Borrell azt válaszolta: az Európai Bizottság szerdán átfogó tervet mutat be az energiaellátás biztosításra, mert „minden forgatókönyvre fel kell készülnünk, nem tudhatjuk, mit hoz a nyár”.

A főképviselő tájékozatott arról, hogy mivel Ukrajnának több fegyverre van szüksége, a külügyminiszteri tanácskozáson politikai megállapodás született arról, hogy az EU az Európai békekeret program keretében további 500 millió euróval támogatja az ukrán fegyverbeszerzést.

Borrell azt is közölte, hogy a külügyminiszterek egyetértettek az EU-Izrael Társulási Tanács újbóli összehívásáról, amely 2012 óta nem ülésezett. Hozzáfűzte: a közel-keleti helyzetet illetően „az EU álláspontja nem változott, továbbra is a kétállami megoldást támogatjuk. A palesztin területeken romlik a helyzet, és a társulási tanács jó lehetőséget adhat arra, hogy Izraellel megbeszéljük ezeket a kérdéseket” – jelentette ki.

(MTI)