Az EU az energiaárak leküzdésére és az ellátás biztonságának biztosítására tett javaslatokat

A magas gázárak kezelésére és az ellátásbiztonság szavatolására az Európai Bizottság új vészhelyzeti rendeletre tett javaslatot, amelyben közös gázvásárlás, a TTF holland gáztőzsdén érvényes árkorlátozó mechanizmusok, átlátható infrastruktúrahasználat, a tagállamok közötti szolidaritással kapcsolatos új intézkedések, valamint a gázkereslet csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítések szerepelnek.

„Jól felkészültünk az előttünk álló télre. Feltöltjük gáztározóinkat, energiát takarítunk meg, és új beszállítókat keresünk. Mindennek révén nagyobb biztonsággal kezelhetjük a túlzott és ingadozó árakat” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a javaslatcsomag strasbourgi bemutatásakor.

Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésének margóján bemutatott javaslatcsomag részleteit ismertetve közölte, az Európai Unió ideiglenes mechanizmust vezet be a túlzott energiaárak korlátozására a közelgő tél idejére. 2023 márciusáig érvényes referenciaértéket határoz meg arra vonatkozóan, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) „tisztességesebb” áron kerüljön forgalomba. Az új referenciaérték stabil és kiszámítható árazást biztosít az LNG-tranzakciók számára – közölte. Rövidtávon pedig az uniós bizottság árkorrekciós mechanizmust javasol a TTF-gáztőzsdén lebonyolított ügyletek dinamikus árkorlátjának megállapítására, valamint a szélsőséges árcsúcsok megelőzésére – mondta.

Az EU jogi eszközöket biztosít a közös uniós gázvásárláshoz, hogy a kisebb tagállamok és különösen a vevőként kedvezőtlenebb helyzetben lévő vállalatok jobb feltételekkel juthassanak hozzá a szükséges gázmennyiséghez. A javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek javítják a tervezett és megkötött gázbeszerzések átláthatóságát – mondta. Az EU emellett tárgyalásokat folytat megbízható új gázszolgáltatókkal a megfizethető gáz biztosítására – tette hozzá.

Az uniós bizottság szolidaritási szabály bevezetését is javasolja ellátási hiány esetén, a gázt, illetve cseppfolyósított földgázt szállító csővezeték-csatlakozással nem rendelkező tagállamok számára. Ez biztosítja, hogy minden vészhelyzetbe került tagállam méltányos ellentételezés fejében kapjon gázt egy másik tagországtól, feltéve, hogy a gázt el lehet szállítani abba a tagállamba, ahol szükség van rá – közölte.

„Mindemellett fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokba és az infrastruktúrába való befektetést is, ugyanis a tiszta energiára való átállásba való több és gyorsabb befektetés Európa strukturális válasza az energiaválságra” – húzta alá.

Ezen túlmenően az Európai Bizottság a kohéziós politika 2014-2020 közötti időszakára szóló teljes nemzeti előirányzott forrásainak 10 százalékának célzott, rugalmas felhasználását is javasolja a jelenlegi energiaválság magánemberekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásainak kezelésére. Emellett a létfontosságú infrastruktúra védelméről szóló tanácsi ajánlás elfogadását is szorgalmazza az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezhető szabotázsakció fényében – mondta.

A gáz- és villamosenergia-kereslet csökkentésére, a gáztárolásra és az energiaszektor többletnyereségének újraelosztására vonatkozó, már elfogadott intézkedésekkel együtt az új javaslatok javítani fogják az európai gázpiacok stabilitását már ezen a télen és azt követően is – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Az EU létfontosságú infrastruktúráinak megerősítésére is javaslatott tettek

Az Európai Bizottság az Európai Unió létfontosságú infrastruktúráinak megerősítésére tett javaslatot kedden, mert a testület úgy véli, hogy a közelmúlt incidensei arra világítottak rá, hogy ezen a téren az unió ellenállóképesége veszélyben van.

A brüsszeli testület szerint sürgősen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU fokozza a létfontosságú infrastruktúrát érő támadásokkal szembeni védekezőképességét az unió területén és közvetlen szomszédságában is.

„Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja, az Északi Áramlat és a német vasúthálózat szabotálása mind azt jelzi, hogy fel kell gyorsítanunk az infrastruktúránk védelmére irányuló munkánkat” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Ylva Johansson belügyi biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón.

„Az Európai Parlament és a tanács már megállapodott a kritikus infrastruktúrát üzemeltető szervezetek ellenálló képességének megerősítését célzó jogi keret elmélyítéséről. A jelenlegi fenyegetések miatt azonban fel kell gyorsítanunk az új szabályok alkalmazását, és további intézkedésekkel és szorosabb együttműködéssel fokoznunk kell munkánkat”- tette hozzá.

A bizottság javaslatában főszerepet játszik a potenciális fenyegetésekkel szembeni felkészültség fokozása, a tagállamokkal folytatott együttműködés a kritikus infrastruktúra stressztesztelése érdekében, különös tekintettel az energiaágazatra. A testület szerint továbbá hangsúlyt kell fektetni a reagálási kapacitás növelésére az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül, a műholdas infrastruktúrák megfelelő kihasználására fenyegetések észlelésére, valamint a NATO-val és a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott együttműködés megerősítésére az ellenálló képesség javítása terén.

Ursula Von der Leyen, a bizottság elnöke csütörtökön kezdődő EU-csúcson ismerteti az uniós tagállamok vezetőivel a létfontosságú infrastruktúrák ellenálló képességéről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot.