Románia határozottan támogatja Finnország és Svédország „gyors” NATO-csatlakozását, e két ország erősíteni fogja a szövetséget – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter vasárnap Berlinben.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek informális ülése előtt a tárcavezető rámutatott, a szombati megbeszélésén is kifejtette, hogy Románia támogatja e két ország NATO-csatlakozását, nemcsak azért, mert a nyitott kapuk politikájának híve, hanem azért is, mert meggyőződése, hogy Finnország és Svédország csatlakozásával erősebb lesz az észak-atlanti szövetség.
A két skandináv ország tervezett NATO-csatlakozásával kapcsolatban Törökország által megfogalmazott aggályokat illetően Aurescu azt mondta, megértették Ankara aggodalmait, ismerik mindkét fél álláspontját, és már szombat este elkezdődtek a tárgyalások a lehetséges megoldásokról.
Aurescu rámutatott, az ukrajnai helyzetről, illetve annak az euroatlanti térség biztonságára gyakorolt hatásáról is tárgyalnak.
„Románia számára a keleti szárny elrettentő és védelmi pozíciójának kiegyensúlyozott és egységes megerősítése jelenti a prioritást. Ez egy nagyon fontos kérdés, amelyről a madridi csúcstalálkozón születik majd döntés” – nyomatékosította.
Finnország beadja csatlakozási kérelmét
Finnország be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – erősítette meg vasárnap Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin kormányfő Helsinkiben.
A lépést még a finn törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, azonban szinte biztosra vehető, hogy meglesz ehhez a parlamenti többség támogatása. „Ma, az elnök és a kormány külügyi bizottsága közösen eldöntöttük, hogy Finnország (…) be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz” – ismertette Niinistö az elnöki palotában.
A finn államfő a skandináv ország számára történelmi jelentőségű pillanatról beszélt. „Új korszak veszi kezdetét” – fogalmazott Niinistö. „Oroszország Ukrajna elleni támadásával minden megváltozott, és én, személy szerint, úgy vélem, nem számíthatunk békés jövőre önmagunkra támaszkodva Oroszország tőszomszédságában” – jelentette ki Sanna Marin kormányfő.
A finn kormányfő szerint Helsinkinek mára teljesen más Oroszországgal van dolga, mint még pár hónapja. A lehetséges orosz ellenintézkedésekre tekintettel közölte, hogy Finnország minden eshetőségre felkészült.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette finn hivatali partnerét szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakoznia a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna.
Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal. Vasárnap várhatóan Svédország is állást foglal a lehetséges NATO-csatlakozás kérdésében.
Mindemellett a NATO-tag Törökország pénteken jelezte, hogy megvétózhatja a két észak-európai ország csatlakozását az Ankara által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatása miatt.
Niinistö kissé zavarkeltőnek nevezte Törökország álláspontját. „Amire szükségünk van, az egy nagyon világos válasz, kész vagyok új párbeszédet folytatni Recep Tayyip Erdogan török államfővel az általa felvetett problémákról” – tette hozzá a finn elnök.
Svédország is benyújtja csatlakozási kérelmét
A svéd kormány úgy döntött, hogy benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – jelentette be hétfő délután Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.
A kormányfő az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében elmondta: arra számítanak, hogy a csatlakozás folyamata egy éven belül lezárulhat. A stockholmi parlamentben csaknem az összes párt támogatta Svédország NATO-tagságát.
A szociáldemokraták Oroszország ukrajnai háborújának nyomán szakítottak több évtizedes semlegességi politikájukkal, nagy parlamenti többséget teremtve ahhoz, hogy Svédország benyújtsa csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez.
Magdalena Andersson vasárnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy a NATO-tagság szolgálja legjobban Svédország és a séd nép biztonságát. „Svédországnak a NATO-tagsággal járó hivatalos biztonsági garanciákra van szüksége” – tette hozzá.
Andersson egyben reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási folyamatot a lehető legjobban összehangolhatják majd Finnországgal.
Orosz diplomata: Moszkva nem fog beletörődni a finn és a svéd NATO-tagságba
A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában.
„Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló” – mondta.
„Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk” – tette hozzá.
Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.
„A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez egy újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?” – tette fel a kérdést a diplomata.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml aggódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése miatt, és Oroszország biztonsága szempontjából, amelyet feltétlenül szavatolni fog, alaposan elemezni fogja a két skandináv ország belépésének lehetséges következményeit.
„Nem gondoljuk, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása bármi módon is erősíteni és javítani fogja a biztonsági struktúrát kontinensünkön” – mondta Peszkov.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországnak sem Finnországgal, sem Svédországgal nincs területi vitája, ugyanakkor ha Ukrajna „potenciálisan NATO-taggá válna, akkor Oroszországnak területi vitája lenne egy olyan állammal, amely tagja a szövetségnek, ami hatalmas, óriási kockázatokat hordoz az egész kontinens számára”.
Mint mondta, Moszkva fokozott figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket. Jelezte, hogy a Kreml felfigyelt azokra a svéd nyilatkozatokra, amelyek szerint Svédország még a szövetségi tagság feltételei mellett sem fog külföldi katonai bázisokat vagy fegyverrendszereket befogadni.
Putyin: Moszkva válaszolni fog a NATO-infrastruktúra finnországi és svédországi kiterjesztésére
Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra való kiterjesztésére – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.
Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.
Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.
(Agerpres/MTI)
artani csak artani….