Hirdetés
Hirdetés

Zalánpatak kitörne a király árnyékából

Zalánpatak kitörne a király árnyékából Kovászna megye

A volt herceg, III. Károly király kedvenceként számon tartott Zalánpatak híre bejárta a világsajtót, a helyben lakók azonban nem érzékelik e világhírnév pozitív hozadékát. A faluban járva részben érthető az emberek fenntartása, hiszen e kiváló természeti adottságokkal rendelkező településről a Székelyföldön szinte mindenki megfeledkezett. Riportunkban a falu boldogulását akadályozó nehézségeket jártuk körül.

A háromszéki Zalánpatak a világsajtó által felkapott leghíresebb székelyföldi falunak számít az ide látogató Károly hercegnek köszönhetően, aki tavaly ősztől III. Károly néven Nagy-Britannia királya. A brit uralkodó eddig évi rendszerességgel ellátogatott az egyhektáros zalánpataki birtokán lévő vendégházaiba. Négy-öt napos itt-tartózkodása alatt nagyokat kirándul, elbeszélget a falubeliekkel, és erdélyi alapítványán keresztül segít a helyieknek megőrizni házuk és telkük hagyományos jellegét. A háztetők feljavításakor a falubeliek pénzt igényelhetnek hagyományos cserepek megvásárlására, illetve telkük fakerítéssel történő bekerítésére. Tavalyi látogatásakor a herceg egy cserépgyár beindításának finanszírozását is vállalta, amennyiben akad erre helyi vállalkozó.

Érdekes módon a jeles angol vendég látogatásainak megítélése finomvegyes e világtól elzárt, sáros falucskában. Aki még nem járt itt, az elcsodálkozik ezen a hozzáálláson, de aki ellátogat Zalánpatakra, az szembetalálja magát a kiváló természeti adottságokkal rendelkező falucska elmaradt infrastruktúrájával: sem ivóvíz-, sem szennyvízhálózat nincs, az utcák esős időben sárosok, száraz időben pedig mindent felver a por.

A falut két irányból lehet megközelíteni: Nagybaconból kell letérni a 14 km-re fekvő Zalánpatak irányába, de pár kilométer után elfogy az aszfalt, és a kocsikázó ember gödrökkel teli, úttalan utakon jut el az erdők ölelésében fekvő településre. A községközpont, Málnás a másik irányban, a hegyen túl fekszik, ahova esős, sáros időben még nehezebb eljutni, hóban pedig csak terepjáróval lehet megtenni a 11 kilométeres, erdei utat.

Aki az elmúlt két évtizedben szétnézett Erdélyben, az tudja, hogy a települések közötti utakat jórészt már korszerűsítették, vagy éppen felújítás alatt állnak. Az infrastruktúra szempontjából lassabban fejlődő Székelyföldön is kevés az ilyen elhanyagolt település, ezért nem véletlen, ha a zalánpatakiak közül többen arra gyanakszanak, hogy Károly herceg keze van benne a régi falukép konzerválásában.

A harminc km-re fekvő Sepsiszentgyörgyre ingázó zalánpataki férfi mesélte nekem, hogy minden hónapban a benzinköltségével megegyező összeget költ kocsija javítására, annyira rossz a faluba vezető út, emiatt alig van már ingázó. Igaz, a lakosság többsége nyugdíjas, a fiatalabbak Nyugat-Európában dolgoznak.

 

Kockakőre van, bekötőútra nincs pénz

 

Zalánpatakot Kasléder János állattartó gazda képviseli tanácsosként a Málnási Helyi Tanácsban. Az elmúlt években ő is külföldön dolgozott, mostanában itthon gazdálkodik. Az önkormányzati képviselő szerint nehéz itt megélni, ezért költöznek el a fiatalok. Tejelő szarvasmarhát sem éri meg már tartani, olyan keveset fizet a tejért a brassói tejbegyűjtő vállalat. Korábban erdőkitermelő munkásként dolgozott a helyi férfiak többsége, de a tanácsos szerint mára ez is megszűnt, mert a környező erdőket máshonnan érkező cégek termelik ki, a zalánpataki többség nyugdíjas. A helyi iskola összevont elemi osztályában pár gyereket tanít a Szárazajtáról ingázó tanítónő.

A 2011-es népszámlálás 134 fő magyart mutatott ki a faluban, de a tanácsos szerint jó, ha ma hetven-nyolcvan élnek Zalánpatakon. Kasléder János a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nem tudtak sikeresen pályázni a bekötő utak leaszfaltozására, a polgármesteri hivatal kérelmét ugyanis elutasították. ,,A málnási önkormányzat az Anghel Saligny programban elnyert egy pályázatot a falu utcáinak a felújítására kockakővel, viszont hiányzik a közművesítés. Vajon hogyan tudjuk az utcákat rendbehozni, hogy később újra felássuk a csövek lefektetésére?” – tárja szét a kezét a helyi RMDSZ-politikus.

A szűkös községi büdzséből tavaly a zalánpataki művelődési házat újították fel, ezt azonban mindenki kevésnek tartja a helyiek boldogulása szempontjából.

 

Civil szervezet állna az élre

 

A Préda Barna által létrehozott és fenntartott falumúzeumba is ellátogattam. A közgazdaságit végzett és néprajzból mesteriző harmincéves fiatalembernek sok elképzelése van a falu jövőjével kapcsolatban. Három könyvet írt a település múltjáról. Elmeséli, hogy amikor Gyimesfelsőlokon járt középiskolába, utánanézett az interneten, hogy mit írnak Zalánpatakról. Kiderült, hogy Károly herceg látogatásain kívül semmi nem volt a világhálón szülőfalujáról. Holott a háromszéki település már a 18. században jól ismert falu volt, mert itt működött a Kálnoky család híres üveggyára, amelynek termékeit Kárpát-medence-szerte ismerték. A grófi család manufaktúrája azonban a 19. század derekán leégett, és nem építették újjá.

,,Tizenéves fejjel döntöttem el, hogy beleásom magam a falu múltjába. Azóta három könyvre való anyag gyűlt össze, közben gyűjtöttem a falu tárgyi emlékeit is, és ebből nyitottam meg a falumúzeumot” – magyarázza Préda Barna. Megmutatja az angol nyelven is kinyomtatott falumonográfiát. Ennek története Károly herceg látogatásához kapcsolódik. Az angol vendég 2016-ban járt először a falumúzeumban kíséretével, ahol egy magyar falumonográfiát kapott ajándékba. Rögtön felajánlotta, hogy megfinanszírozza az angol nyelvű kiadást. A következő évben már átvehette az angol nyelvű falumonográfiát Préda Barnától.

A falumúzeum tulajdonosának jó tapasztalatai vannak Károly herceg látogatásaival kapcsolatban. Ennek ellenére azt tartja, sokan nem értik a faluban, hogy Károly miért ragaszkodik a helyi falusi turizmus fellendítéséhez. A királyi udvarból érkező szakértők népszerűsítő akciói ellenére a helybéliek egyelőre nem haraptak rá a falusi turizmust hasznosító helyi gazdálkodásra. Ennek okait vendéglátóm elsősorban a helyi úthálózat elmaradottságával magyarázza. Ezt azonban nem Károly herceg hibájának tartja.

Zalánpatak rossz helyzetének történelmi gyökerei vannak. Az elmúlt évszázadokban a falu mindig más közigazgatás keretében működött. Amikor az üveggyár létrehozásakor, 1692-ben különböző vidékekről jött telepesekkel alakították meg a falut, közigazgatásilag Miklósvárszékhez tartozott. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Zalánpatak jóideig önálló község volt, majd Szárazajtával kerül közös közigazgatás alá. Az 1968-as megyésítéskor az Olt menti Sepsiszékhez csatolták. Kezdetben Málnással, majd Mikóújfaluval és Sepsibükszáddal alkottak községet, utólag pedig ismét Málnáshoz csatolták és Málnásfürdővel lett három faluból álló község. Most sem Erdővidékhez, sem az Olt-mentéhez nem tartozik, Préda szerint ott állnak a senki földjén. Igaz, hogy a falu Károly király kedvence, de erről valahogy senki nem vesz tudomást Kovászna megyében.

,,Van egy jó szándékú polgármesterasszony, de mégsem látom, hogy valami történne a falu életében. Eddig a kultúrotthont sikerült felújítani, és nagyjából ennyi. Nyertek egy pályázatot a falu utcáinak a korszerűsítésére, ami állítólag macskaköves út lesz, de én akkor hiszem el, ha látom” – fogalmaz a szülőfaluja jövőjéért aggódó fiatalember.

Préda kulturális tevékenységeket szervező egyesületet hozott létre, amely a falumúzeumot is fenntartja. Menyasszonyával Sepsiszentgyörgyről szeretne hazaköltözni a faluba. Hisz a helyi falusi turizmus sikerében, megpróbálkozik vele. Úgy véli, ha ez a Kálnoky grófok által fenntartott királyi birtokon jól működik, akkor a falu többi portáján is sikeres lehet.

Addig is aláírásokat gyűjt a bekötő út leaszfaltozására. A prefektúrán és a megyei tanácsnál kilincsel, és abban reménykedik, hogy lesz támogatottsága az egész falu által támogatott kezdeményezésének, hogy végre járható úton lehessen megközelíteni Zalánpatakot.

 

Amikor még hercegként járt a zalánpataki udvarházában
Fotó: Kátai Edit/MTI

 

A polgármester asszony várja a király látogatását

 

Miközben a tengelypróbáló erdei úton kocsikázom Málnás fele, azon töprengek, mit kérdezzek a polgármester asszonytól. Merthogy nem mindennapi történet az, hogy a világ egyik legbefolyásosabb embere egy eldugott székelyföldi faluban vásárol telket magának, és segíteni akar a helyi közösségen, de ez sem helyben, sem megyei szinten nem örvend nagy népszerűségnek. A község korábbi polgármestere egyenesen ellenkampányt folytatott Károly herceg látogatásaival szemben, a második polgármesteri mandátumát töltő Szotyori Angéla-Gizella ezzel szemben nyitott az együttműködésre.

Beszélgetésünk végül sok mindent tisztáz. Elődje munkájáról nem nyilatkozik, de egyértelmű, hogy a korábbi községvezetés sara, hogy több pályázati lehetőséget nem használtak ki, amely immár végérvényesen elúszott. A polgármester asszony szerint egy 1050 lelket számláló kisközségben sokkal nehezebb nagyobb pénzeket lehívni, mint nagyobb településeken. A községnek nem csak Zalánpatak fájó pontja, hanem a ,,romjaiban heverő” Málnásfürdő is, ahol a rendszerváltás utáni rossz privatizációk miatt minden tönkrement. A község végül megvásárolta az egykori fürdőtelep ingatlanjait, és egy szomszédos vállalkozóval fejlesztéseken gondolkodnak. De minden lassan halad, kevés ugyanis az erre költhető pénz. Ugyanez érvényes Zalánpatakra is, ahol a tavaly elnyert Anghel Saligny-pályázat segítségével kockakővel újítanák fel a falu utcáit. Amivel viszont a helybeliek egy része nem ért egyet, mert az emberek aszfaltot akarnak. A polgármester szerint azonban a falusi turizmusáért felkapott falucskát meg kell őrizni a maga szépségében, ez a jövőnek szól. Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy a faluba vezető utakra mikor kerül aszfalt…

Málnás polgármestere butaságnak tartja, hogy Károly herceg akadályozná az aszfaltozást. ,,Ez egyszerűen nem igaz! Tavaly találkoztunk, volt egy tartalmas beszélgetésünk, ami nagyon jó benyomást tett rám. Bemutattam, hogy milyen fejlesztésekben gondolkodunk, a herceg pedig mindenben támogatásáról biztosított. Károly herceg közben Nagy-Britannia királya lett, de reménykedem, hogy újra ellátogat hozzánk, és folytatni tudjuk a biztatóan elkezdett együttműködést” – magyarázza a helyi elöljáró a polgármesteri hivatalban.

Zalánpatakra sok külföldi és hazai turista is ellátogatott az elmúlt két évtizedben. Az immár királyi birtoknak számító, 14 vendégágyat biztosító falusi házakba továbbra is várják a vendégeket. Visszajelzések szerint a távoli vidékekről jött emberek nagyon jól érzik magukat. A királyi birtok gondokságát ellátó miklósvári Kálnoki család részéről lapunknak nyilatkozó Kálnoky Mátyás szerint minden segítséget meg szeretnének adni a falubelieknek, hogy mások is bekapcsolódhassanak a falusi turizmusba.

Makkay József

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük