Felhívás!

Végtisztességtétel Gábor Áronnak

Végtisztességtétel Gábor Áronnak Kovászna megye

A Háromszék nem alkuszik programsorozat keretében Gábor Áron temetésének 170. évfordulójára emlékeztek csütörtökön az eresztevényi síremléknél, ahol ez alkalommal három új kopjafát is avattak. Az esemény kezdetekor, a déli harangszókor felhúzták az Óriáspince-tetőn a székely zászlót, majd a köszöntőket követően – a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület közreműködésével – díszlövéssel adták meg a végtisztességet a székely ágyúöntő hősnek.

Deszke János, Maksa polgármestere Gábor Áron életének legfontosabb pillanatait idézve fel méltatta az ágyúöntő szerepét a forradalomban, a székely tűzérség megalakításában. „Emlékezete eleven él az utókor tudatában, neve és élete üzenet, amely kötelez a helytállásra és a szülőföld szeretetére” – hangsúlyozta az elöljáró.

„Köszönjük az eresztevényieknek, hogy 170 éve ápolják Gábor Áron szellemét és becsülettel gondozzák, óvják, védik az őrnagy úr emlékhelyét. Ez nem volt mindig egyszerű dolog, hiszen éppen a temetése napján, 170 évvel ezelőtt betörtek a faluba a kozákok, üldözve a székelyeket, és elkövették a legnagyobb gyalázatot, amit katona katonával szemben elkövethet: látták a friss sírhantot, és a lovakkal megtapodtatták Gábor Áron sírhelyét. Az egykori gyalázatot ma helyretesszük, és itt, az Óriáspince-tetőn felhúzott székely zászló árnyékában, ágyúdörgés mellett végtisztességtétellel adózunk Gábor Áronnak, a székely nemzet hősének” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Beszédében emlékeztetett, a székelyföldiek megtanulták, hogy nehéz időkben is élni kell. „Azt kívánjuk a Székelyföldet körbevevő ország népeinek is, hogy hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák be, jobb velünk, mint ellenünk. Azt kívánjuk, hogy vegyék észre, hogy az ő szabadságuk teljes megéléséhez mi is szabadok kell legyünk. Mert az ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról” – hangsúlyozta a tanácselnök.

Gábor Áron személyiségét, életútját idézte fel köszöntőjében Ress Zoltán, a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeuma képviselője, aki rámutatott a székely hős ágyúi nélkül aligha lehetett volna elképzelni Háromszéki önvédelmi harcát 1848–49 során. „A visszaemlékezések egyöntetűen igazolják, hogy már az ágyúk puszta elkészülésének híre, majd harctéri megjelenése, nemkülönben Gábor Áron személyes, öntudatos kiállása mekkora erkölcsi tartást és erőt adott a háromszéki küzdőknek” – méltatta a szabadságharcos szerepét az önvédelmi harcokban.

Az eresztevényi síremlék melletti Emlékezés erdeje három újabb kopjafával bővült, ezúttal a Honvédelmi Minisztérium, Árkos község és a Carola Egyesület állíttatott emléket a székely szabadságharcnak. Áldást mondott Csomós László berecki római katolikus plébános és Dénes Szabó Levente sepsibesenyői református lelkipásztor. Az esemény házigazdája Nagy Zoltán történész, hagyományőrző huszár volt.

Hazataláló kötet

A rendezvény a Benke-kúriában folytatódott, ahol Egyed Ákos történész, akadémikus tartott rendhagyó történelemórát Gábor Áron önvédelmi harcokban betöltött, megkérdőjelezhetetlen szerepéről. Gábor Áron, a nélkülözhetetlen című előadásában arra világított rá, hogy az uzoni csatában az ellenség valószínű nem véletlenül irányította rá az életét kioltó ágyúgolyót, és bár a székely haderő bátran folytatta tovább a harcot, július ötödikén Németh László kormánybiztos már azt írta Kossuth Lajosnak, hogy „kell a lelkes, dicsőn elhunyt Gábor Áron helyett egy tűzérfőnök, ki, ha nem egészen is, de valamennyire pótolhassa őt”. Pótolni nem lehetett, de emlékét megőrizni igen, zárta előadását az akadémikus.

Dávid Antal Háromszék nem alkuszik című, 1973-ban Magyarországon megjelent történelmi regénye közel ötvenéves késéssel került nyomtatásra itthon is, 2018-ban a Kriterion Kiadó jóvoltából jelent meg. Ennek a kötetnek a bemutatójával folytatódott a rendezvény, amelyen Fabók Györgyné Dávid Ildikó, a szerző lánya meghatódva mesélt a család történetéről és az írói pályáról, a regényről egyaránt. A kézdivásárhelyi születésű író történelmi regényében dokumentumok és pontos helyismeret alapján jeleníti meg, hogy mi történt a forradalom idején Háromszéken. Mint a szerző lánya hangsúlyozta, a Háromszék nem alkuszik regény címe fejezi ki leginkább édesapja ars poeticáját. Késői hódolat ez a könyv a szülőföld és hősei iránt – írta Dávid Antal a kötet előszavában, de igaz ez a későbbi történelmi regényeire is, hangzott el.

Hazataláló kötetről van szó, a lemaradást megpróbálják behozni és minél több ilyen típusú munkát a közösség szolgálatába ajánlani, fogalmazott H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója.

Zala és Székelyföld kapcsolata

A Háromszéken tartózkodó Zala megyei küldöttség nevében Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd a keleti és nyugati székelyek kapcsolatáról, a közös gyökerekről értekezett, számos példát hozva arra, hogy ez hogyan jelenik meg a köztudatban és a tárgyi világban egyaránt. Mint kiemelte, Magyarország azon a részén jobban odafigyelnek Erdélyre, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Zala és Székelyföld között különleges kapcsolat van.

Az esemény A Végvidék nem alkuszik! testvértelepülési együttműködés pályázat részeként a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

A Háromszék nem alkuszik rendezvénysorozat szervezői: Kovászna Megye Tanácsa, Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja – Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár, Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megyei Művelődési Központ, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.