Több a diplomás nő, mint a férfi

Mondhatni évente mintegy ezer fővel csökkent Kovászna megye lakossága 2011 és 2021 között. Számszerűleg Sepsiszentgyörgy szenvedte el legnagyobb veszteséget, közel hatezer főt, százalékos arányban viszont Kommandó.

A 2021-es népszámlás előzetes adatai szerint a megye lakossága 200.042 főt tett ki tavaly, 10.135 fővel kevesebbet, mint 2011-ben (210.177), ami 4,8 százalékos csökkenést jelent. A fogyás jelentősebb mértékben érzékelhető a városon élők körében, meghaladja a 9 százalékot, míg falvakon összesen alig 917 fővel csökkent a lélekszám, ami az egy százalékot sem éri el. Az öt város közül egyedül a szinte színromán Bodzaforduló büszkélkedhet – több mint 10 százalékos – gyarapodással, a negyven községnek pedig több mint a harmada (16). Igaz, főként olyan községekben pozitív a mérleg, ahol számottevő roma közösség él (Előpatak, Bölön), vagy amely vonzerővel bír a mellette levő város lakói számára (Árkos).

Kommandó átvette Dálnoktól a vezető helyet a legkisebb lélekszámú települések képzeletbeli rangsorában, amit a 184 fős csökkenés idézett elő. A megye legmagasabban fekvő települését most 822-en lakják, míg 2011-ben ott 1006 személy szerepelt a nyilvántartásban, Dálnokon pedig 956.

Visszatérve a megye jelenlegi összlakosságához, ebből 102 ezer (50,9%) tartozik a „gyengébbik” nemhez, illetőleg 108 ezren (54,1%) élnek falusi környezetben. Az átlagéletkor 41,4-re emelkedett a tíz évvel ezelőtti 39,6-hoz képest, de így is a második helyen áll a Közép Fejlesztési Régióban, Szeben megye után. Háromszéken száztíz, 65 évesnél idősebb személy jut minden száz 15 évesnél fiatalabbra, miközben az országos átlag 121,2.

A többség magyar és katolikus

Az összes számba vett közül csak 185,9 ezer személy esetébe sikerült meghatározni az etnikai hovatartozást: 71,8 százalékuk magyarnak vallotta magát, 23 százalékuk románnak, 5,1 százalékuk romának és 0,1 százalékuk egyéb nemzetiségűnek. A magyar anyanyelvűek aránya 73,2%, a román anyanyelvűeké 26,5%.

A felekezeti hovatartozását illetően 184,7 ezer lakos nyilatkozott, 34,7 százalékuk római katolikusnak, 32,8 százalékuk reformátusnak, 21,6 százalékuk görögkeletinek, 4 százalékuk unitáriusnak, 3,9 százalékuk pünkösdistának, 3 százalékuk pedig más vallásúnak mondta magát. A férfiak közül 44,8 ezren, a nő közül 45,7 ezren élnek házasságban (45,3%), 46,3 ezer férfi és 41,2 ezer nő még nem nősült meg, illetve nem volt férjnél; ők összesen a lakosság 43,7 százalékát teszik ki. Hozzávetőleg 1800 férfi és 9100 nő él özvegyként, ami 5,4 százalékot jelent, és nagyjából ilyen arányban szerepelnek az „elvált” rubrikában is.

Aktívak és inaktívak

Az iskolázottság tekintetében viszonylag jól áll a megye: a lakosság 43,6 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, 10,6 százaléka pedig felsőfokúval – ez utóbbi mutatóval pedig a 29. helyen szerepel az országos rangsorban. Érdekes adalék, hogy a középfokú végzettségűek körében több a férfi (45,2 ezer), mint a nő (41,9 ezer), míg az egyetemi diplomával rendelkezőknél a férfiak hátrányban vannak (9,2 ezer, illetve 11,9 ezer).

Munkaképesség szempontjából 82,7 ezer személy számít aktívnak a megyében, a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma 4,9 ezer. Ez a két szám, a lakossághoz viszonyítva a 20., illetve a 18. helyhez elegendő a megyék országos rangsorában. Az ún. inaktív lakosság 117,3 ezer főt tesz ki, ennek 17,8 százaléka diák, 21,1 százaléka nyugdíjas, 6,9 százaléka háztartásbeli, a többi egyéb kategóriába esik.

Címlapfotó: A híres kommandói sikló egy 1906-os képeslapon

 

Kommandó 1017 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, végeláthatatlan erdőségek közepette. Neve egykori határőrségi státusából származik, az akkori országhatár közelében – német szóhasználattal – ún. kommandó működött. A 19. század végétől, a hatalmas erdőkitermelések eredményeként kezdett önálló településsé fejlődni, korszerű ipari létesítményeket telepítettek ide: amikor Brassóban még gázzal világítottak, itt már a saját előállítású villanyárammal. 1910-ben közel kétezer lakosa, a két világháború között kaszinója is volt. A mindennapi élet nehézségeit itt nem csak magaslati levegő fokozza, hanem a legközelebbi településtől, Kovásznától való, mintegy 20 kilométeres távolsága is, ráadásul az oda vezető úton, a Tündérvölgytől kezdve sosem volt aszfalt.