Nemcsak a testnek, a mentális egészségnek is jót tesz a futás

Nemcsak a testnek, a mentális egészségnek is jót tesz a futás Életmód

Az emberi test úgy fejlődött, hogy képesek legyünk hosszabb távon kitartó futásra – régen ez arra szolgált, hogy el tudjunk menekülni a veszély elől, vagy vadászni indulhassunk, most viszont jórészt csak hobbiból futunk, nem az életünkért. A futás fizikai és mentális pozitív hatásai azonban megmaradtak: azon túl, hogy a szívünkre, a tüdőnkre, a keringésünkre és az izmainkra is jó hatással van a mozgás, a mentális egészség megőrzésében is nagy szerepe van.

Az nem újdonság, hogy a mozgás endorfinokat termel, az viszont már inkább, hogy fél órányi futás (még akár futópadon is) képes egy komoly depressziós rendellenességben szenvedő emberen is segíteni. Az American College of Sports Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a megfigyelt alanyok, akik egy idő után nem is futottak, hanem sétára váltottak, ugyanúgy jobb kedvről számoltak be. Ez azt mutatja, hogy mindegy, milyen tempóban fut az ember, vagy mennyit sétál közben, a lényeg a folyamatos mozgás, legalább fél órán keresztül.

Minden életkorban segíti az agyműködést

Egy kutatásban 51 fiatalt vizsgáltak (átlagosan 18 éveseket), megnézték, hogy egy három héten át tartó, rendszeres futórutin mennyit segíti a mentális egészségüket. Azok, akik rendszeresen futottak, sokkal jobban aludtak, jobban teljesítettek a mindennapokban, és jobb jobb pszichológiai működés jeleit mutatták. Itt is mindössze napi 30 perces mozgásról volt szó, a rendszerességen volt a hangsúly.

Mivel már több kutatás is bebizonyította, hogy a mozgás jó hatással van a kognitív funkciókra, az új-zélandi Otagói Egyetem kutatói átnéztek néhányat, hogy megállapítsák, van-e valamilyen sajátosság arra nézve, hogy mikor erőteljesebb ez a hatás. Kiderítették: mindegy, mennyi idős az ember, milyen fiatal vagy milyen öreg, vagy milyen nemű, az aerobik testmozgás (leggyakrabban futás vagy kocogás) kifejezetten jó hatással van az elme állapotára és a kognitív funkciókra.

A rendszeresen mozgó fiatalok jellemzően a memóriájuk javulásáról számoltak be, az idősebbek pedig emellett még könnyebben figyeltek oda a feladataikra, valamint ügyesebben osztották meg a figyelmüket egyszerre több minden között.

Éberebbé tesz

A mindfulness mostanában nagyon trendi szó, de a tudomány már bebizonyította, hogy a befelé figyelés tényleg hatásos lehet a stressz csökkentésében, és általában a nyugodtság megőrzésében. A futás ehhez az egyik legjobb eszköz, rengetegen azért járnak, mert közben tudnak gondolkodni, kicsit maguk maradni, és átrágni a felmerülő problémáikat, miközben kifutják magukból az idegességet és a stresszt. Futás közben az ember befelé figyel, amire a mindennapi teendői közben lehet, hogy egyáltalán nincs lehetőség.

Nem vonnánk párhuzamot a kreativitás és a futás között, pedig egy 1997-es kutatás szerint érdemes: a British Journal of Sports Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint mind az emberek általános jókedvét, mind a kreativitását megemelte a rendszeres testmozgás, ami a kutatás során a futást jelentette. Viszont a tanulmányban azt is kizárták, hogy nem a jókedv okozta a kreativitás szárnyalását – a két dolog egymástól teljesen függetlenül változott.

(24.hu)

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.