Zsuzsanna napi pacsirtaszó

Nemrég az időjós medvére terelődött a figyelem, ugyanis a néphagyomány szerint, ha február másodikán kijön a barlangból, és meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és tovább húzza a csendest, mert hosszúra nyúlik ki a tél. Azonban, ha nem látja meg az árnyékát, akkor már nem tér vissza pihenni, mert rövidesen beköszönt a tavasz.

Na most, az idén február másodikán volt eső, borús ég, napsütés is, így az időjós medvét nagyban befolyásolta, hogy melyik időpontban lépett ki a barlangból, mert meg is láthatta az árnyékát, meg nem is. Tehát, medve legyen a talpán, amelyik el tud igazodni azon, hogy mikor érkezik a tavasz. Egyik nap egyidőben havazott, dörgött az ég, villámlott, és még egy szivárvány is megjelent az égbolton.

Hamarosan itt van február 19-e, Zsuzsanna napja, amikor a néphit szerint, ha megszólal a pacsirta, az a tavasz közeledtét jelzi, ellenkező esetben a hideg idő tovább tart.

Ez az utóbbi volt eddig a térségünkre jellemzőbb, mert februárban még nem érkeztek haza a mezei pacsirták, legalábbis eddig. De amilyen telek vannak mostanában, nem kizárt, hogy Zsuzsanna napján pacsirtaszót fogunk majd hallani.

Előbb a hímek érkeznek meg, elfoglalják költőterületüket, és miután kipihenték a hosszú út fáradalmait, elrugaszkodnak a talajról, dalolva repülnek fel a magasba, ahol a széllel dacolva, torkuk szakadtából énekelnek. Ez a nóta a leendő párjuknak szól, így hívják fel magukra a figyelmet, és arra, hogy már van foglalt területük a mezőn, ahol fészket lehet rakni, és gondoskodni az utódokról. Naphosszat énekelnek, és nem csak akkor, amikor a magasba emelkednek, hanem ereszkedés közben is egy darabon, majd szárnyukat összekapják, és úgy zuhannak alá. Gyönyörű látványt nyújt a mező fölött éneklő mezei pacsirta. Érdemes kimenni, megfigyelni őket, mert jelenlétük már valóban a várva várt tavaszt jelzi, amit nem is lehetne pacsirtaszó nélkül elképzelni.