A harcos fenyőrigók

A tavaly egy szajkó nálunk elkezdte riogatni a verebeket azzal, hogy rákapott a verébhúsra. Oly annyira kicsiszolta a verébfogás technikáját, hogy minden nap elkapott egyet-kettőt. Főként a fiókákra specializálódott, és hiába menekültek a fák lombjai közé, oda is utánuk ment, és elcsípte a kiszemelt áldozatát.

Már azt gondoltam, kiírtja a verebeimet, ezért az ősszel rőzserakást építettem az udvaron, ahol egész télen menedékre találtak a madarak. Tavaszra párba álltak, és hamarosan kirepülnek a fiókák. A szajkókból legalább három párt számoltam össze a környékünkön. Ezeken kívül szintén három pár szarkát figyeltem meg.

Egyik nap, amint mentem hátra a kertbe, egy veréb fejvesztve menekült felém, nyomában egy szarkával. Ezek szerint ebben az évben nem csak a matyik fognak veszélyt jelenteni a verebekre, hanem a szarkák is.
A tavaly a szomszéd kertben, egy fenyőfán rakott fészket egy balkáni gerlepár. Sikeres volt a költés, a fiókanevelés. A gerlék az idén úgy döntöttek, hogy egy másik fára raknak fészket. Megfigyeltem az udvarlást, a nászt, a fészekrakást. Amíg a tojó melengette a tojásait, addig a hím gerle legtöbbet a háztetőn üldögélt. Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy igencsak lármáznak a szajkók. Épp azon a fán hangoskodtak, ahol a gerle fészke volt. Előre nem értettem, mi történik, majd az ágak közül felbukkant egy szarka, csőrében a gerletojással, amire a matyik is pályáztak.

Néhány napig még az incidens hatása alatt voltak a gerlék, majd újra kezdődött a nász és a fészekrakás, visszaköltöztek a tavalyi helyükre.

Izgalmasnak ígérkezik az idei madárszezon a kertemben. Fenyőrigók raktak fészket a szomszéd diófáján. Vehemensen támadják a szajkókat, a szarkákat, sőt a közelben fészkelő vörös vércséket is. Erősítést is kapnak, más fenyőrigók érkeznek a segítségükre. Fellármázzák a környéket, és így a verebeknek is nagyobb esélyük van a túlélésre, hamarabb észrevehetik majd a veszélyforrást.

Kelemen László