Új év, új én, blablabla

Januártól egészségesen élek, nem eszem cukrot, nem iszom színezett üdítőt, hajnalban sportolok, elolvasom az összes könyvet, megtanulok mandarinul, leszokom a cigiről, nem kések munkából, többet dolgozom, elkezdek horgolni, jó barátnő, sőt, jó feleség leszek. Ó, ti édes, szilveszter éjjeli fogadalmak, ti, cuppogtatnám meg az orcátokat, ha lenne, ti!

Ugye, ismerős? Mindig van az évben valami kivetni való szokásunk, amit nem tudunk elengedni, mert szülinap, húsvét, karácsony van, vagy egy egyszerű, rosszul kezdődő hétfő. Felírjuk hát ezeket a képzeletbeli listára, gyűjtjük, tartalékoljuk, megpróbáljuk, elhessegetjük, hogy majd szilveszter éjjelén, a házi fehér bortól mámorosan jól megfogadjuk. Egymásra licitálunk, ki ígér meg magának nagyobbat, nehezebbet, hihetetlenebbet. Cukkoljuk a másikat: „ó, ne viccelj már Julis, te hogy hagynád el a cigit, hiszen már kilencedikben húztad a suli mosdóban”, „jaj, Géza, pont te nem innál többet? Akkor most is miért töltöd a pálinkát?”.

De akkor ott, a borpárlatban elhisszük. Érezzük az erőt magunkban, hogy menni fog, meg tudjuk csinálni, nehogy má’ a nyúl vigye a puskát. Másnap délutáni, fejfájós ébredéskor engedünk még egy napot magunknak. Na, jó, talán kettőt-hármat. Fáradtan nem lehet elkezdeni semmit. Azokon a napokon felkészülünk. Megesszük a maradék töltött káposztát, iszunk rá egy kólát, heverünk egésznap. Mert néhány nap, huss, nem lehet többé ezeket.

És eljön a nagy nap. A szent negyedike. Mindenkori fogadalmak első (és utolsó) napja. Sajnos, nem kalkuláltuk bele, hogy ez a szent nap egyszerű munkanapnak fog ígérkezni. Nemhogy sportolni nem megyünk hajnalban, fel sem kelünk. Utolsó pillanatban vánszorgunk ki az ágyból, a párnánk nyálas, arcunk könnyes. Hideg a föld, mint a valóság. Nem fog menni.

Egy-két napig érezzük még a fogyatkozó erőt magunkban, mélyen, „na, majd holnap”. De megkívánjuk a szalonnát, a cukrot. Fáj minden porcikánk a sok sütés-főzéstől, fenét megyünk szaladni. Elengedjük. Jövőre! – tisztázzuk magunkkal a kudarcot, bűntudattal mégsem indulhatunk neki az évnek.

Tisztelet, erő, kitartás a kivételnek! Sokan azért nem vagytok…