Felhívás!

Szilánkok

* Bogdan Aurescu külügyminiszter (papíron Romániáé) azt mondja, Románia még nem döntött orosz diplomaták kiutasításáról, ha majd megtörténik, szólnak. Mint azok az undok kiskutyák, a gazdájuk lábai közé bújva, morognak és vicsorognak mindenkire: látod, gazdám, mennyire hűséges vagyok, mindjárt széttépem ezeket! Ahogy Illyés Gyula írta: „Ez volt mégis a legcsúnyább. / A magánszorgalmú dögök, /a nyívók-sívók, hogy a gazda, / ő rúgta őket végre hasba: / coki pokolba, ördögök!”. Petőfi kutyákról és farkasokról írt párversét nem is ajánlanám B. A. úrnak, úgysem értené, az túl magas erkölcsi kategória.

* Dúl a vita arról, hogy kelethez vagy nyugathoz kellene tartozni. Talán nem árt emlékezni Jézus szavaira: „De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában”. Gazdaságban, politikában nevezzük ezt keleti, déli, mindenirányú nyitásnak.

*A „csodák udvara” a középkori Párizs zegzuga, koldusok, bűnözők, prostituáltak éjjeli menhelye volt. Volt? Kutyafüle a no-go zónák mellett. De íme, a példás turistavárosban, Brassóban immár fényes nappal kimondhatatlanul szutykos, italtól, drogoktól degenerálódott arcú és nézésű egyének csoportjai kóborolnak, elképesztő bűzt árasztva. Estefelé parkokban, játszótereken, autóbuszmegállók mellett húzódnak meg. Milyen társadalom az, amely nem képes leállítani ezt a bomlasztó folyamatot? Egy kétballábas, Közép-Afrikából behozott futballista béréből, város- és falunapi bóvlikra kidobott közpénzek tizedéből össze lehetne gyűjteni, és úgy ahogy normális életre idomítani őket. Milyen társadalom? Mondjuk ki: ka… kap… kapit… A nyolcvanas években egy moldvai kisvárosban tanítottam. Egy ismerősöm szólt, a szomszédjában egy idős, szenilis nénit a tróger fia elhanyagolja, borzalmas körülmények között él. Odamentem, meggyőződtem, így volt. Szóltam az igazgatónőnek, aki magas pártfőnök is volt. 24 órán belül a nénit meleg, biztonságos otthonba vitték. Csak mondom.

* Lezuhant ismét egy MIG. Ha nem volt is megrendezett színjáték, egy következménye lesz: vásárolnak drágább halálcuccot stratégiai partnerünktől. A gyógyszerek nélkül maradt rákosok meg várjanak, nyögéseikkel ne zavarják a keményen dolgozó kormányt. 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.