Politikai kivégzések

Nem vitás, a hatalomért a harc kemény és olykor kegyetlen. Na meg, igazságtalan. Jó néhány politikai kivégzésnek voltam szem- és fültanúja. Emlékszem a liberális Mona Muscara. A honleány nagy népszerűségre tett szert, sokan benne látták, hogy vezérként megváltoztatja Romániában a társadalmi-gazdasági helyzetet. Traian Băsescu államelnöké választása után Musca azt találta mondani: örvendhet Băsescu, hogy ő nem indult a választáson. Egy hónap múlva nem volt már képviselő, mert aláírta azt, amit minden egyetemi tanárnak vállalnia kellett, ha a külföldi diákok körében törvényszegést észlel, jelentenie kell. Nem volt törvényszegés, nem volt jelentés, de Muscat a politikából messze űzték.

Jól ismert dr. Bárányi Ferenc esete is. Egyszerűen nem tartotta sem erkölcsösnek, sem törvényesnek, hogy az egységes nyugdíjpénztárt és az egészségügyi rendszert szétcincálják, a hatalom szolgálatában lévő erőszakszervek – ügyészek, bírók, hírszerzők, katonák, politikusok –, így külön kasszát nyissanak, és köznépnél jóval nagyobb nyugdíjat vegyenek öreg korukban fel, az egészségügyben pedig másképpen kezeljék őket. Bárányi doktornak is mennie kellett. Még akkor is, ha látszott, ő az, aki az egész rendszert megreformálhatja.

De menesztették Horváth Annát is Kolozsvár alpolgármesteri székéből. Itt is az ok a népszerűség-növekedés volt, na meg az RMDSZ-re rá kellett ijeszteni, hogy a magyargyűlölő államelnökkel, Klaus Iohannisszal működjék együtt. Ő nem akart (és nem akar most sem) mást, mint azt, hogy a Romániában élő minden nemzetiséget románnak nevezzenek, legfeljebb magyar származású románnak. Ezt felvállalni aligha lehet. Hát Horváth Annát menesztették, a RMDSZ-nek meg felmutatták a sárga lapot.

Felbolydultak a kedvezményezettek, amikor a szocdemes Lia Olguţa Vasilescu hozzányúlt a nyugdíjakhoz, egységesíteni akarta ezt. Nem a kedvenc politikusom, de ritkán láttam ilyen össztüzet miniszterre, még az államelnök részéről is. A nyugdíjtörvény végül az eredetit átírva jelent meg, és Vasilescu már nem miniszter, a döntési hatalomtól távolra lökték.