Felhívás!

Pályán és asztalon

Spanyolnak jó lenni most Japánban és az egész világon. Az Ibériai-félsziget női kézilabdázói meglepően simán legyőztek két olyan csoportellenfelet, amelyek papíron erősebbek, és amelyekkel szemben korábban vegyes vagy negatív volt a mérlegük, a vizsgált időszak függvényében. A románok elleni 31–16 a világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetése lenne, de a brassói doppingbotrány és Neaguék csapatának megtizedelése után már nem akkora szenzáció. A magyar válogatott a fiatalítás előtt többször legyőzte tétmeccsen a spanyolokat, ezt most nem sikerült megismételni (25–29). Ítélkezni azonban korai, elfogadás és türelem kell. A magyar női kézilabda utánpótlás összességében jelenleg világelső, és kell még 2–3 év, amíg ez felnőtt szinten is erélyesen megmutatkozik. Most a legfőbb cél az első 7 között végezni, hogy meglegyen a jövő őszi olimpiai selejtezőre feljogosító helyezés (szerencsés esetben a 8. vagy 9. hely is jó ehhez). Az esélyek nem csorbultak.

Futballhoz pattintva a labdát, láthattuk, hogy elmúlt hétvégén az UEFA ismét „népfőiskolai oktatást” tartott a szurkolóknak. Itt az újabb lecke. Ha a márciusi pótselejtezők A-csoportját Magyarország nyeri, a jövő nyári Európa-bajnokságon Budapesten és Münchenben játssza csoportmérkőzéseit, mégpedig Portugália, Németország, Franciaország – az Európa-bajnok és a két utóbbi világbajnok – társaságában! De ha az A-csoportból netán Románia jut tovább (izlandi és budapesti vagy szófiai győzelemmel), akkor a döntő tornán a bukaresti-amszterdami csoportba kerül, Hollandia, Ausztria és Ukrajna mellé. Hát azért a két változat között van némi különbség. Ezek után ugyan mi járhat a Dzsudzsákék fejében s szívében? A portugál, német, francia rangos társaságba kívánkoznak büszkén, vagy pedig lelkük mélyén s józan félelemmel inkább el sem jutnának a döntő tornára, kikerülve a „pofozógép” szerepét? Tény az, hogy az asztalnál az UEFA megint nagyot alkotott, és erre az sem mentség, hogy az említett portugál, német, francia csapat egyaránt bekerülhet a nyolcaddöntőbe, hiszen a hat csoportgyőztes mellett a legjobb négy harmadik is továbbjutó. Vitatható, hogy ténylegesen „halálcsoportnak” nevezhető-e, amikor három ilyen nagy csapat összekerül. Inkább talán „életcsoport”. Él a jó foci!

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.