Orban és a szárnyas huszárok

Elment költőbe a hét végén a liberális párt elnöke, Ludovic Orban. Az Európai Néppárt helyi és regionális vezetőinek bukaresti csúcstalálkozóján, amely átment a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai választási kampányindítójába, nagy ívű történelmi párhuzammal rukkolt elő.

Most ne menjünk bele abba, hogy mit keres egy magát liberálisnak nevező párt egy konzervatív pártcsaládban, ne próbáljuk megérteni, hogy miként fér össze a PNL kitartó küzdelme, hogy mindenkit, mindenhol lehallgathasson a titkosszolgálattal összefonódott ügyészség, ha a liberalizmus alapelvei közé tartozik az államnak az egyén magánéletébe való behatolása elleni védelem. Ne próbáljuk felfogni, hogy miként vezetheti a párt EP-választási listáját az ország egyik legvadabb, legelfogultabb, legkirekesztőbb tévés műsorvezetője, maradjunk a történelmi hasonlatnál.

Orban utalt a Bécs elfoglalására tett utolsó török kísérletre, amelyet a lengyel szárnyas huszárok által vezetett lovassági roham akadályozott meg, amely megfutamított több ezer, Bécs körül tanyázó törököt, és sikerült megőriznie Európát olyannak, amilyennek ma ismerjük. Kedveseim, a lovassági roham elkezdődött, a szárnyas huszárok készen állnak a harcra – biztatta társait a pártelnök, aki szerint előbb az európai parlamenti, majd az államelnök-választást nyerik meg, kedvenc ál-szász főnökükkel, majd a helyi és parlamenti választásokat is. Hát, nem tudom… Rengeteg minden joggal ráhordható a mostani hatalomra, de ha ezek váltják a szocialistákat, kint leszünk az összes vizekből.

Jellemző a Fidesz néppártból való kizárásáról kialakított „álláspontjuk”: még nem döntöttek. Nem, mert nem tudják, hogy hová állnak a nagyok, hogy szépen besimuljanak a győztesek közé. A volt államfő-hajóskapitány legalább kiállt a fedélzetre, s megmondta, hogy ki kell zárni a Fideszt a néppártból. Olyanok az érvei, amilyenek, de legalább tudjuk, hogy kivel állunk szemben. De ha a gerinctelen liberálisokat nézzük, csak azt mondhatjuk: ha ilyen népekből állt volna a szárnyas huszárok csapata, ma már senki sem emlékezne a Bécs nevű városra.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.