Felhívás!

Mikor lesz már elég?

Szerdán jött a hír, hogy megöltek egy lányt, Beát. Már amikor eltűnt, tudtam, hogy mi történt. Megérzi ezt az, akit már bántottak, aki nem hiszi el a bántalmazótól, hogy megjavult, más lett, minden eddigi hirtelen felindulás volt. Mert a gyilkosa sem lett más, mint aki korábban volt.

Nem ismertem Beát, de a sok közös ismerős és beszélgetések által kicsit mégis. Őt nem ismertem, de ismerem az erőszak természetrajzát, ahogyan az áldozathibáztatásét és a bántalmazót védőkét is. Hihetetlen és kegyetlen, hogy olyan országban élünk, hol éveken át bántalmazhat valaki nőket, minden felelősségre vonás nélkül. Ahol nemcsak a törvények, de a társadalom, sőt, az értelmiség elitjének nevezett réteg is felmenti a bántalmazót, ahol többszörös súlyos testi sértésért alig néhány hónap felfüggesztett börtön jár (ami lássuk be, nem büntetés), ahol a pszichopatát sajnálják, és ha nem rögzítette a kamera, nem megy tönkre a karrierje.

A rendszer a hibás, jönnek a közhelyek. De a rendszer része az ügyvéd, a bíró és minden egyes ember, aki bagatellizálta a korábban történteket, aki felmentett egy bántalmazót, mert olyan jó fej. Egyébként Ted Bundy is az volt. Ez a „jófej” már korábban is majdnem halálba fojtott egy nőt, majd megsimogatta, és azt mondta: nyuszi, lila volt a fejed, és habzott a szád. Ez a „jófej” most ölt. És ismerve a hazai kereteket, rendszerhibák miatt nem fogják kétszeres életfogytiglanra ítélni a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül, mert nem olyan ország vagyunk.

Sajnos, a szemlélők, az áldozathibáztatók véleményét, megvető pillantásait, ocsmány kommentjeit sem lehet megváltoztatni. Ezek után ki és egyáltalán miért jelentené fel az erőszakos párját, ha az megütötte?

Mondjuk úgy, hogy nem maradt nyoma, de, ha igen, akkor is. Vagy azt, aki szexuálisan bántalmazza kapcsolaton belül? Ki hinné el, hogy nem akarta? És az, akit verbálisan bántalmaznak nap mint nap, lerombolják az önbecsülését, kiírják önmagából? És, akit zaklat a pszichopata exe, és fél? Ki védi meg ezeket a nőket? Ezek után tehetünk magunkra kitűzőket a bántalmazott nők érdekében, táncolhatunk a főtéren, lerajzolhatjuk és kiállíthatjuk a traumákat, megoldás úgysem lesz a minekmentoda és deegyébkéntjófej országban. Csak még inkább szembeköpnek. Nem tudom és nem is merek arra gondolni hány nőnek kell még szenvednie, meghalnia, amíg elindul a változás. 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.