Felhívás!

Magyar gyerekek bátor kiállása

A fősodratú, balliberális befolyásoltságú nemzetközi sajtó, élen persze az angol médiával attól hangos, hogy a trianoni békediktátum évfordulóján megrendezett, zárt kapus mérkőzésen a Puskás Arénában a harmincötezres magyar gyereksereg kifütyülte az angol játékosok szokásos letérdelését. A „politikai korrektség” és a „woke”-idiotizmus propagandistái ezt rasszista gesztusként értelmezik. Ezúttal sem marad el a külföldi szemforgatók mögött a nemzetáruló magyar baloldal, mely hűen teljesít minden globalista megbízói elvárást. Holott szó sincs itt a gyermekek rasszizmusáról. A meccsek előtti rituális térdelés korunk őrülete előtti kapituláció.

A szoborledöntések, zeneművek, versek, drámák és regények betiltása, egyszóval a „cancel culture” jelenség elfogadása ez a gesztus, a fehéreket gonosznak, a feketéket áldozatnak beállító médiamanipuláció előtti tisztelgés, behódolás a közösségi platformok s a szórakoztatóipar tulajdonosainak tudatprése előtt.
A normális gondolkodásnak, az egészséges értékrendnek meghátrálása ez, az igazságnak és igazságosságnak lábbal tiprása, gyáva megfutamodás a túlerőben levő aberráció elől.

S egyben korunk egyik legkártékonyabb, legképmutatóbb, nyíltan rasszista szervezete, a Black Lives Matter mozgalom előtti tisztelgés, mely szervezet lángba borította az Egyesült Államokat, miután egy visszaeső, erőszakos bűnöző rendőri intézkedést követően elhalálozott, nem mellesleg halálos mennyiségű kábítószerrel a szervezetében.

Csak hála és elismerés illetheti a meglepő politikai tisztánlátásról tanúskodó gyermekeket, akiknek köszönhetően kétszeresen is büszkék lehettünk gyásznapunkon nemzeti hovatartozásunkra. Nemcsak a csapatunk aratott győzelmet 60 év után az angolok felett, hanem az apró szurkolók is kitettek magukért: fegyelmezetten hallgatták az idegen himnuszt, majd, a kifütyülték az angol játékosok szánalmas, értelmetlen gesztusát.

Ezt ahhoz a kiálláshoz hasonlíthatjuk inkább, amikor 1940-ben a német–magyar labdarúgó-mérkőzésen a magyar játékosok megtagadták a karlendítést, ellentétben például az angolokkal, akik az 1938-as angol–német meccsen teljes létszámban beálltak a karlendítők sorába.

Akkor is, most is a tudati terror, az agymosás, a képmutatás ellen tiltakozott a magyarság.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.