Hagyjátok lopni őket!

Nicolae Manolescu neves irodalomtörténészt és közéleti személyiséget interjúvolják a tévében, főleg utóbbi minőségében. Van véleménye, nem is kertel, hiszen még pártalapítással is kísérletezett felbuzdulásunk idején; nagy újdonság volt, hogy a román értelmiségi elit végre rászánja magát az ilyesmire, kilépve az elefántcsonttoronyból. A Polgári Szövetséget azóta felszippantották a dörzsöltebb szervezetek.

Most kiábrándultság cseng ki a szavaiból, elmegy egészen odáig, hogy azon tűnődik a nagy tüntetések kapcsán: azok eredménytelenségét látva, vajon nem lett volna-e jobb, ha végül átmegy az ominózus 13-as kormányrendelet, mely Dragneát felmentette volna a büntetés alól, a kormánypárt ugyanis a visszavonás óta egyebet sem tesz, mint ama cél más utakon való eléréséért küzd, s közben az országlást magát elhanyagolja. Odáig megy el elvetemültségében, hogy az államgépezetet teljesen megbénította, az egy helyben topog, ma román állam, mint olyan, úgyszólván nincs is – jelenti ki Manolescu.

És valóban, hogy a nagy garral és szekus segítséggel (ha nem irányítással) folyó korrupcióellenes harc úgyszólván megbénította az államot, nap mint nap tapasztalhatjuk, a hírműsorok is e balhé és műbalhé körül forognak, a végtelen szószátyárkodás utolérhetetlen rekordjait állítva fel. Még a részleges sikerek is kétes eredményt szültek, nem is beszélve arról, hogy többnyire nem egyébről volt szó, mint a politikai ellenfelek megszorításáról. Érdekes módon más szemében a szálkát is észrevette az, aki épp felül volt, a magáéban viszont a gerendát is ottfelejtette.

No de Manolescu szerint a bajnak mélyebb és történelmi gyökerei vannak. A nemzeti liberálisok múlt századi jelszavát említi, a Prin noi înșine!-t. Ugyanis, magyarázza, nemcsak azt jelentette, hogy román tőkével kell felépíteni a nemzetállamot, hanem azt is, hogy ellopni is mi akarjuk a közpénzt, ne mások vágják azt zsebre!

Tényleg, ironikus tanácsunk nem lehet más: a korrupciót nem kellene többé piszkálni. Hagyjátok őket lopni, testvérek, mert az államgépezet e nélkül nem lendül mozgásba. Üzemanyaga az a hivatalnak, márpedig maholnap valamennyiünket felemészt ez a paloták közötti politikai belháború, mely az államot úgyszólván taccsra tette…