Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Blokád

Az idei ősz filmszenzációja a „Blokád” című alkotás volt, mely a rendszerváltás utáni történelmünk egyik kulcsfontosságú eseménysorát eleveníti fel. A film megérdemelne egy részletes méltatást, mely a kitűnő színészi alakítással, a rendezői munkával foglalkozik, jómagam inkább a politikatörténeti dimenzióra összpontosítanék, mert nem tanulság nélkül való, ami akkor történt.

Az alig néhány hónapja megválasztott magyar kormány kénytelen volt megemelni a benzin árát, mire a taxisok eltorlaszolták a hidakat, majd a vidéki városokat is megbénították. A Magyar Köztársaság elnöke, az SZDSZ-ből érkezett Göncz Árpád ahelyett, hogy támogassa kormányt a rend helyreállításában, a taxisok oldalára állt. Pártja, az SZDSZ pedig bejelentette, hogy készek átvenni az ország irányítását.

Puccskísérletnek hangzik? Hát persze! Mert minden bizonnyal az is volt.

Hogy egészen pontosan miként manipulálta és segítette a taxisokat egy rejtélyes erő, ami lehetett akár az Egyesült Államok titkosszolgálata is, mely köztudottan mesteri szinten űzi az amerikai kormányzatnak nem tetsző vezetők megbuktatását, az még kiderítésre vár. De az bizonyosnak látszik, hogy ez volt a rendszerváltás utáni első amerikai – ha úgy tetszik globalista – beavatkozási kísérlet hazánkban.

Ha nem lett volna a médiahatalom 90%-a akkoron az SZDSZ kezében, a párt hatalmasat bukott volna a következő választásokon és senki le nem mosta volna róluk, hogy idegen támogatással próbálták a hatalmat elragadni a törvényesen megválasztott magyar kormánytól.

A film jelentősége többek között éppen az, hogy a magyar nemzeti érdekekkel soha nem azonosuló, Trianont szerencsének tekintő, a magyar alkotmányos rendet ismételten megtaposó, de az SZDSZ-dominálta sajtó által mégiscsak sztárrá emelt Göncz Árpádot, akiről ma városrész van elnevezve a fővárosban,végre bemutatja a maga kisstílű valóságában. Visított is a balliberális sajtó a filmtől, hiszen gondos félretájékoztatási munkájukat látták kárba veszni.

Ma az SZDSZ szellemi örökösei, a Mi Hazánkat leszámítva a teljes ellenzék, s legfőképpen vezetőjük, Gyurcsány Ferenc ugyanazt teszik, mint elődjük: várják a pillanatot, amikor idegen segítséggel megragadhatják a hatalmat. Ezért „készülnek”, ezért náciznak, ezért keltik a hangulatot, és szítják a feszültséget.

A terjeszkedő Európai Unió nyugati felének az elszipkázható olcsó munkaerő és a romániai piac kellett termékei számára, a bukaresti politikusok pedig akkor is, most is bólogató Jánosként írtak alá minden eléjük tett uniós szerződést. Az Európai Unióba történő belépéskor Románia kapta az egyik legkisebb mezőgazdasági területalapú támogatást, amely arányaiban nyolcszor volt kevesebb a dán vagy a holland dotációknál. Tovább lehet gondolni, hogy a tőke és a szakképzett munkaerő hiánya miatt hatalmas lépéshátrányba kerülő román mezőgazdaságnak mennyit sikerült behozni lemaradásából 16 esztendő alatt?

De nem csak a területalapú támogatások terén kullogunk hátul Európában, hanem a megpályázható beruházási pénzek esetében is, amiből a gazdák fejleszteni tudnának. A pályázatokat meghirdető állami ügynökség szakemberei szerint Romániában azért bonyolultabbak az uniós pályázatok, hogy ki lehessen szűrni a korrupciót, illetve a nem gazdálkodó pályázókat. Ez eleve hamis érv, mert becslések szerint tíz mezőgazdasági pályázatból nálunk csupán kettő-három éli túl a kötelező öt esztendőt, utána a céget felszámolják, és a ,,gazdák” továbbállnak. Az uniós pénzek zöme tehát nem azokhoz jut, akik gazdálkodni tudnak és akarnak, hanem ügyeskedő ,,aszfaltbetyárokhoz”, akik át tudják verni vagy meg tudják vesztegetni az ellenőröket. A romániai mezőgazdaságba eddig befolyt sok milliárd euró hozama nem látszik meg az élelmiszer-választékon, miközben a földből megélni akaró gazdák bürokráciában és pénztelenségben vergődnek, árujukat pedig nem tudják elfogadható áron értékesíteni.

A 2023–2027-es időszakra Románia minden eddiginél több, 16 milliárd euró uniós agrártámogatást kap. Ez örömhír kéne hogy legyen az ágazat számára, azonban ilyen előzmények után attól tartok, hogy négy év után sem fogunk sokkal előbbre tartani.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás