Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Béluka, a fotográfus

Egyszerűen még gyerek volt, amikor én Barótra kerültem. Aztán végül kisült, mindössze két esztendővel marad el mögöttem, de annyira beépült a diákseregbe, hogy közöttük csak a fényképezőgépéről lehetett kiszúrni. Baróti volt, a nagyobb diákoknak kiváló barátja, s az lett nekünk is, a hozzá képest korosabb tanároknak. Most, annyi idő múltán, úgy érzem, az a két és fél esztendő, ami alatt naponta találkoztunk, mélyen belém ivódott. Be-betértünk az utunkba eső Fényesbe, s főleg téli délutánokon beléptünk a legrangosabb klubterembe, Emese szobájába a Kulcsár utcában. Ha volt maradék, megettük a Benci bácsiék ételét, s vége-hossza nem volt a beszélgetéseknek, amelyeken, ezt el kell ismernem, Szilágyi Peti irányította a kormánykereket, s szó esett ott mindenről. Ott mutatta, mutogatta be felvételeit a ma Fotósnak emlegetett Béluka, akit időnként humoros kedvünkben még Bélucinak is szólítottunk.

Civilben laboránsa volt az iskolának, de hozzátehetem a mindenes jelzőt is, s miért ne dicsekedjem el: első sajtófotóját a mi kezdetleges, de annál nagyobb szeretettel készített és fogadott, a háború után az országban elsőnek megszült iskolalapunk, az Életünk közölte. És ott volt az Irkutszki történet című szép színdarab színpadra való előkészítésében, s szereplőként, Áronkával, barátjával emlékezetes csibész-alakításukkal sikeres színpadi szereplőkként is tapsot arattak.

Azóta, hogy engem másfelé vetett a sors, a vagánykodó kis fotósból nagy, egészen nagy Fotós lett. Én azt is meg merem kockáztatni, hogy ott, Erdővidéken Bartha Árpihoz mérhető fotóművész, akit utánunk aztán „felfedezett” magának a Brassói Lapok, a Romániai Magyar Szó, s rendre mások is, mert nem csupán a munkájában lehetett megbízni, hanem a munkái minőségében is. Nemrég, még a halála előtt kezembe került egy kép, a szép emlékű Khell Tibor tanár úrral nézünk bele a lencséjébe az akkor még község főútján, mintha én integetnék is. Az volt az utolsó fényképem baróti pedagógusként.

És azóta Béluka felemelkedett a legrangosabbak közé, díjakkal is kirakta azt az utat, amely a kezdő fotográfiától a rangos képművészethez vezetett. Pár napja hunyt el, 79 évesen. Ott pihen a baróti sírkertben.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük