Az Ignácz Rózsa-versenyről

Nevem Gábor Anita, 11 éves vagyok és ötödik osztályos. Részt vettem a kovásznai író-színésznőről elnevezett irodalmi vetélkedőn, és nagy örömömre a prózamondó 5–8. osztályosok közül első lettem.

Kötelezően egy Ignácz Rózsa-szöveget kellett választani, és egyet szabadon. Én az Ikerpályáimon című könyvből Az én nevem című részt mondtam el, és Benedek Elektől a Három kívánság című mesét. A zsűri adta át a díjat, 400 lejt, egy Ignácz Rózsa-regényt, oklevelet, egy Ignácz Rózsa-plakettet és egy könyvjelzőt. A verseny befejezése után megkoszorúztuk az emléktáblát és a szobrot.

Egy hét múlva elmentünk egy kétnapos Ignácz Rózsa nyomában-kirándulásra. Fogarason megnéztük a református templomot, Bethlen Kata sírját, Ignácz László tiszteletes úr sírját, megkoszorúztuk a két világháború között három évet itt tanító Babits Mihály emléktábláját, ahol szavalatot is hallgattunk. Megálltunk Magyarlapádon, Fugadon, majd Kolozsváron. Ott, a református kollégiumban megnéztük Wass Albert és Reményik Sándor érettségi tablóját – sajnos, az Ignácz Rózsáét nem tudták megjavítani. A Házsongárdi temetőben Reményik Sándor és Dsida Jenő sírját koszorúztuk meg, s versekkel is emlékeztünk rájuk.

Útközben is rengeteg érdekes dolgot láttunk, de nekem Kolozsvár tetszett a legjobban. A központban álló magas, szép Mátyás király-szoborról eszembe jutott, hogy róla mondták: Mátyás, az igazságos. Megálltunk második nap Válaszúton, Wass Albert szülőfalujában, a kastélyáról messze földön híres Bonchidán, aztán Désen, az írónő édesapjának szülővárosában.

Nekem nagyon tetszett a verseny, nagyon jól éreztem magam az ajándékkiránduláson is. Nagyon megható volt a koszorúzás, valamint a versek, prózarészletek hallgatása. Köszönöm, hogy részt vehettem!

Gábor Anita, Kovászna