Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az Etna és a sáros vulkánok

Kinek a délceg, időnként félelmetesen kitörő Etna, kinek a bűzös sárt fel-feldobáló, fortyogó pocsolya-képződmény, mint közelünkben, Buzău megyében. A román politikai élet képét látom ebben az ősidőkből visszamaradt, haldokló-vonagló jelenségben. Hol van mifelénk egy De Gaulle-szerű államférfi? Egy – igenis vulkanikus – Berlusconi? Egy Adenauer vagy Margaret Tatcher, vagy a kortársak közül egy erős, meghatározó jellemű Macron vagy Putyin? Engem mindig zavar, amikor azt hallom, hogy a PSD ilyen meg olyan. Mert mi az a PSD?

Tessék, kérem megvizsgálni harminc PSD-s vezér karrierjét, húsz legalább megfordult egy-két-három más pártban is. Aztán meg harminc nagyfőnökét más pártokból – lefogadom, hogy húsz közülük a PSD-ben is főnökösködött; nem elég magasan, ezért odébbállt. A világosan baloldali Iliescun és a megrögzött kommunistafóbiás Coposun kívül melyik román politikusról lehet elmondani, milyen irányvonalat képvisel? Mondjuk, volt a liberalissimus Patriciu, de hát csak volt. A ma álmában is a PSD-t szidó Iohannis tíz évvel ezelőtt még a PSD-s Geoană kampánystábjában remélte, hogy az majd miniszterelnökké nevezi ki. Amikor a PSD elfogadta az egykulcsos adórendszert, a liberális Vlădescu dobta be többkulcsos gondolatát, hát ez hogyan néz ki?

A mi RMDSZ-ünk tavasszal hallani sem akart egy bizalmatlansági beadványról, mert úgymond az ellenzéknek nincs programja, kicsit később két kézzel szavazott meg egy másikat. Miért, az aranyhalacska teremtett azoknak egy szempillantás alatt programot? Ja, persze, a „România educată”-t, aminek nevében most, első lépésként, fejszével faragnak le az oktatás költségvetéséből.

Mivel fociszünet van, most mindenről az irodalom jut eszembe. Weöres Sándor a Kisfiúk témáira című sziporkázó kisremekében a tanár–szülő párbeszédet olvassuk méltatlankodó választó–politikus vitának:

„Tüzdelt Zülők!/ Máskor scináljanak jobb jerekeket./ És felelnek a zülők:/

Kedves Paidagágász Néni!/ Hun házasodunk hun meg elválunk/ különb féle jerekekkel kísérletezünk.”

És persze mi vagyunk a kísérleti nyu… pardon, gyerekek. De attól még lehet szebb, áldottabb a jövő év. Ezt kívánom minden kedves olvasónak!

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük