Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Az arcképfestés legnagyobb mestere

Ha valakikre mi, háromszékiek büszkék lehetünk, azok egyike kétségtelenül Barabás Miklós. Születésének és halálának évfordulója is éppen erre a hétre esik, 1810. február 10-én született Kézdimárkosfalván, s 1898. február 12-én hunyt el Budapesten. Születési helye az a kicsi, Kézdivásárhely közeli falucska, amely nem csupán őt „küldte” a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé, hanem az ugyancsak innen induló Bodola Lajost is, aki a geodézia tudományában egyetemi tanárként jeleskedett a XIX. század második felében.

Ezt azért tartom szükségesnek elmondani, mert az ő példájuk is igazolja, hogy Székelyföld szinte minden települése olyan óriásokkal büszkélkedhet, akik a magyar tudományos élet, a művészetek, a gazdálkodás, az ipargazdaság terén igen nagyot alkottak. Barabás Miklós a festészet rangos művelője volt, állítják, hogy a magyar biedermeier festészet legnagyobbja, a portréfestészetben pedig nem ért fel senki vele. De keresettek voltak kőnyomatai, zsánerképei, tájképei, olajfestményei nagy sikernek örvendtek, s mellesleg a magyar fényképészet úttörője is. A XIX. század közepének nem volt olyan rangosabb magyar személyisége, akinek arcképmását el ne készítette volna, sokakat közülük éppen Barabás Miklós műve alapján ismerjük.

Bukarestben is lakott, Kiseleff tábornok meghívására érkezett oda 1831-ben, jól kereső arcképfestőként tisztelték, s mivel nagyon jól tudott románul, a havasalföldi főváros felső rétege könnyen befogadta. Pénze lévén Itáliába megy, végigjárja a csizma nagy múzeumait, mindenhol tanul, képezi magát, 1835-ben tér haza. Villát épít a családnak a Városmajorban, kezdeményezi a Képzőművészeti Társulat megalakítását, a millennium évében, a nagy kiállításon aranyérmet kap művészi munkássága elismeréseként.

Hol van már az a szegény diák, akinek Bécsben, a festőiskolában ott helyben, a felvételkor kellett több alkotás elkészítésével bizonyítania rajzkészségét, mert az igazgató nem akarta elhinni, hogy abban a távoli városkában, Nagyenyeden kapott kiváló érdemjegyek mögött igazi rajztehetség rejtőzik! A tényleges nyomorból rendkívüli szorgalommal, önszorgalommal, a legnagyobb nehézségek vállalásával ért oda, és Magyarországon elsőként ő tudott a festményeiből megélni.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. február 12., 20:26
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Ahoz, hogy valaki,akárki, tisztességesen, öneröböl ilyen magaslatokra jusson a tehetségen kivül szorgalom ,sok munka és sokszor sok lemondás is kell. Az nem irányadó,hogy honnan jön az ember.