Aktuális?

A székelyföldi magyar autonómiatörekvés kitűnő fokmérője a Marosvásárhelyen (is) évente megszervezett székely szabadság napja. A magyar politikai és társadalmi szervezetek közti látványos egyet nem értés, az állami hivatalnokok gáncsoskodása és a rossz időjárás dacára összegyűlt tekintélyes számú tömeg mégis, a gyülekezési jogával élve, az ügy fontosságára és támogatottságára hívta fel a figyelmet. Mert az aktualitására kevésbé, legalábbis a szervezők szerint, mivel az eseményre igazított, a román parlamentnek címzett petícióban – vagy kiáltványban – a székelyföldi területi autonómiaigényt egy ismeretlen időpontban esedékes országos, a közigazgatást érintő átalakításhoz kötik. Ebből, ha összevetjük ezt a szociáldemokrata többségű kormány napirendjével, arra a megállapításra jutunk, hogy mivel ez a reform jelenleg nem esedékes, úgy a területi autonómia intézménye sem lesz az elkövetkező 4 évben.

Érdekes adalék a folyamodványban szereplő „Szolidaritást vállalunk a jogállam érdekében az egész Romániát átfogó megmozdulásokkal” mondat is. Több mint biztos, hogy ezt a gondolatmorzsát a megszólított törvényhozás jelentős része, a parlamenti többség, vagy kormánytöbbség valószínűleg nem fogja barátságos gesztusként üdvözölni. Bár ennek a szövegrésznek – tekintettel a román alkotmányos politikai válságra – kétségkívül van némi aktualitása. Bár érthető a fogalmazók szorgalma, már hogy igyekeznek összekapcsolni az autonómiáért gyülekező jogkövetelő tömeget az országos, demokratikus színezetű megmozdulásokkal, ezzel is remélve a szintén megszólított államfő és média szimpátiáját, de az autonómia ügyének pártpolitikán túli jelentőségét, az erőviszonyokat és a konfliktus bonyolultságát ítélve, talán bölcsebb lett volna nélkülözni ezt a vitathatatlanul bátor politikai állásfoglalást.

Az esemény kapcsán megszólalt a magyarországi kormánypárt is. A Fidesz frakcióvezető-helyettese tolmácsolta a magyar kormány aggodalmát a kisebbséget érő zaklatások kapcsán, hozzátéve, a magyar kormány alkotmányos kötelessége támogatni a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Nos ez, a diplomácia nyelvén, a követ rangja, na meg az üzenet technikai hangvétele azt jelzi, az ügy nem igazán aktuális. De hogy is lehetne, ha ezt az erdélyi szervezetek sem érzik annak?

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.