Felhívás!

A törvény örvényében

Törvénytisztelő ember vagyok, de amikor egy ősrégi magyar iskolát egy mocsok feljelentése alapján megsemmisítenek; a DNA csak úgy megvádol és így holtvágányra helyez egy kellemetlen politikust; az Alkotmánybíróság áthúzza azt, amit a nép által megválasztott parlament elhatároz, minek nevezzem?

Olaszországban Matteo Salvini elrendeli az ország határainak a megvédését, mire egyes tartományokban, városokban a bíróság nemet mond, és most Salvinit fenyegetik börtönnel. Megáll az ész. A világ legerősebb emberének, Donald Trumpnak a törvényeit pedig a demokraták által uralt államokban egyre-másra megsemmisítik, törvényes úton. Magyarországon egy Nagy Blanka nevű iskolás lány egy ellenzéki tüntetésen szennyes, trágár szavakkal illette az államelnököt. Ahelyett, hogy minden iskolából legalább egy évre kidobják, hőst csináltak belőle a balliberális Orbán-fóbiások. A lányka teljesen büntetlenül megúszta a perfomenszét, ám Bayer Zsoltot, aki odamondott a hölgyikének (távolról sem annyira durván, mint amaz sértegette Áder Jánost) a bíróság elítélte. És emlékezünk, ugye, hány perben felmentették Vadim Tudort, aki minden elképzelhető moslékot, hazugságot mondott ellenfeleire. A bíróság indoklása: amit Vadim ír, az pamflett, irodalmi műfaj, csak nem büntetünk irodalmi alkotásokat? (Marad tehát egy privát pofon?)

Most pedig az anyaországban egy bíróság úgy határozott, azok a szocialista és DK-s képviselők, akik berontottak a közszolgálati rádió stúdiójába, lökdösődve, ingyen cirkuszt rendezve – jogosan cselekedtek. Hát kíváncsi lennék, ha fideszes képviselők rontanának be az ATV-hez az Egyenes beszéd közben, nem születne egy hatványozott Sargentini-jelentés…

Néhány évvel ezelőtt volt egy röhejes eset. Hónapokon át egy garmada nyomozó követett egy moldvai polgárt, aki kábítószer-készítésre alkalmas alapanyagokat kotyvasztott. Amikor végre minden bizonyítékot beszereztek, kiderült, nem létezik törvény, amely alapján megvádolhatnák.

Az én édesapámat annak idején meghurcolták, zsarolták, fenyegették, miközben cinikusan törvényparagrafusokat dugtak az orra alá. Amikor tizenéves koromban romantikus álmokkal túlfűtötten jogot akartam tanulni, nem mondott nemet, hanem elvitt a törvényszékre, nézzek meg néhány tárgyalást. Egy életre megundorodtam a látott-hallottaktól.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2020. február 20., 19:14
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Mondja Zubreczky úr mit tehetek én, akinek az apja szekus volt és még most is 65 éves koromban is kisért az ö multja. Az ön édesapját talán pont olyanok vegzálták mint az én apám. Az , hogy ön erkölcsi szinten milyen magasságoba jutott az köszönhetö az édesapjának is , de az, hogy én a mai napig nem tudtam azokra a magaslatokra jutni az az én örökségem. Homo homini lupus.

  • User
    Dátum: 2020. február 21., 9:53
    ÉRTÉKELÉS: 0

    Tisztelt hozzászóló! Mindenki önmaga tetteiért felel. Én ismertem nagyon emberséges szekust és aljasabbnál aljasabb nem párttag, nem szekus sunyi gazembert. És nem volt szándékom magamat erkölcsi példaként mutogatni, elnézést, ha netán a szövegből ezt értette. Tisztelettel, Z. A.

  • User
    Dátum: 2020. február 21., 14:31
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Egyik táborhoz sem tartozok közvetlen. Hallottam az üldözötteket ért túlméretezett fenyegetésekről és kiszorító módszerekről. Tudok olyant, hogy egyszerre csak elengedtek valakit, mert kiderült, hogy irigyei fontak neki kertet. Hanem az irigyeket nem fonták be, ami furcsa. Feltehetően néha ártatlant is megbüntettek, ha nem tudott védekezni. A nem távoli múltban nekem mondták egy tanúskodás esetében, hogyan vélekednék, ha nekem kellene bebizonyítanom, hogy nem vagyok vétkes. Hát nem a tényleges vétkességet kell bizonyítani? Felakad a szemed!