Felhívás!

A férfi sorsa a nő…

Jókai szavai már-már közhelynek hangzanak. A Nő ezernyi árnyalata körül forog a teljes életünk, anya, nagymama, szerető, barátnő, feleség, a tűz őrzője… Ők teremtik számunkra az életet, örömöt, boldogságot, szenvedélyt, de nélkülük nincs bosszúság, jön a némaság és a sivár élet.

Ők, akik önzetlenül a szeretet útján járnak, akik Böjte Csaba gondolatait idézve olyanok, „mint a szélben ringó érett, aranyló búzatábla, minden életszakaszban öröm vele találkozni”. Hiszen nem csak továbbadják az életet, hanem gondoskodnak róla, szeretik, simogatják, nevelik, dorgálják. Teszik ezt értünk, de nem ellenünk. Mindezt azért, hogy az öröm nap mint nap része legyen rohanó világunknak, és megteremthessék a nyugalom és a gondoskodás szigetét. Ők a megtestesítői egy felsőbb jónak, egy elérhetetlen ábrándnak, ami bennünk olyan mélyen fogalmazódik meg. Egy eszmének, amelyhez igyekszünk felnőni és megtenni értük mindent.

Szeretjük őket, mert tőlük vagyunk férfiak! Mire mennék nélkülük, mi, fiúk, legények, férfiak?! Ezért vagyunk adósak nekik! Tartozunk a gondoskodó türelmükért, az óvó szeretetükért, a megértő simogatásért, az önfeláldozó gondoskodásért, a tőlük kapott életért.

A mai nap az ő napjuk. Ilyenkor kitüntetett figyelemmel fordulunk feléjük, de mi van az év többi napján? Akkor is vágynak odafigyelésre, kedvességre, szeretetre. Hiszem, máskor nagyobb öröm a szál virág, a kedves szó, a ráfigyelés, a dicséret és elismerés.

Kívánom, Önöknek, kedves hölgyeim, hogy ne csak ezen a napon lássuk meg férfitársaimmal a minket körülvevő nők csodálatos lényét, mutassuk ki köszönetünket mindazért, amit tőlük kaptunk és kapunk. Móra Ferenc szavai jutnak az eszembe: „a nő addig szép, amíg szeretik!”. Gondoskodjuk arról, hogy sokáig szépek legyenek!

Szöllősi Tamás, Kézdivásárhely                         

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások