Hirdetés
Hirdetés

A nők is labdába rúghatnak

A nők is labdába rúghatnak Életmód

A női futball jelenéről és fejlődéséről beszélgettünk a 25 éves Mihály Brigittával, a legsikeresebb székely klub, a Sepsi OSK női csapatának egyik oszlopos tagjával.

 

futball szó hallatán főként olyan nevek juthatnak eszünkbe, mint Lionel Messi, Cristiano Ronaldo, Kylian Mbappé vagy Erling Haaland. Azonban nem mehetünk el amellett, hogy az elmúlt évben rekordokat döntöget a női futball is: női Eb-döntő a Wembley Stadionban több mint 87 ezer néző előtt (ilyen sokan még soha nem tekintettek meg helyszínen Eb-mérkőzést), Alexia Putellas egymás után kétszer nyerte el a női Aranylabdát, és a listát még sokáig folytatni lehetne. A civilben banki dolgozó Brigitta maga is sokat találkozik a női és a férfi futball közötti szakadékkal, de ez mégsem szegi kedvét a női focival kapcsolatban.

Mikor kezdtél el focizni?

A futball mindig is jelen volt valamilyen formában az életemben. Már gyerekkoromban nagy érdeklődéssel követtem a mérkőzéseket a televízióban és felnéztem a focistákra. Focizni egy picit későn kezdtem el, azonban ha lett volna rá lehetőségem korábban, akkor biztosan hamarabb elkezdtem volna. Körülbelül 10 éve kezdtem el, hobbiból. Akkoriban a városban és a környéken mindössze egy lánycsapat volt, de bajnokság még nem is létezett, csupán heti egy-két alkalommal összegyűltek a lányok edzést tartani és szórakozni. Így támadt az akkori helyi fiúcsapat edzőjének az az ötlete, hogy jó lenne, ha alapítanának egy lánycsapatot is. Ekkor kezdtem el én is, és jelenleg a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK-nál focizom.

Mit lehet tudni a romániai női futballról?

A női foci Romániában szerintem még nagyon kezdetleges szinten mozog, más országokhoz viszonyítva érzékelhető némi lemaradás. Bár észrevételeim szerint igyekeznek egyre jobban népszerűsíteni a sportot lányok körében is, még el kell telnie néhány évnek, hogy fejlődést érzékeljünk ezen a téren.

Hogyan jött ez az egész, hogy a labdarúgást űzd? Mik voltak a kezdeti nehézségek?

Mindig elképesztően érdekelt a foci, érdeklődve figyeltem a fiúk meccseit, akár helyszínen, akár a tévében. Amikor pedig értesültem a lánycsapat alapításának lehetőségéről, számomra egyértelmű volt, hogy csatlakozom. Ámde akkoriban nagy nehézségnek számított összegyűjteni egy csapatnyi lányt, sokan voltak, akik az elején feladták vagy később lemorzsolódtak. Mivel még nem létezett bajnokság, nem voltak ellenfelek, csak edzések keretein belül fociztunk. Sajnos az a csapat hamar feloszlott, edző nélkül maradtunk, de nem akartuk elfogadni a helyzetet, ezért úgy döntöttünk, hogy továbbra is elmegyünk sportterembe focizni legalább egy héten egyszer.

Mit szólt a környezeted ahhoz, hogy nőként focizni kezdtél?

Kritizáltak. A férfiak szüntelenül kritizálni fogják a női focistákat, ami többé-kevésbé érthető, mert valljuk be, a női futball sajnos sosem lesz olyan szinten, mint a férfi. Ennek ellenére a nőknek is joguk van ahhoz, hogy űzzék ezt a sportot. Noha szerintem most már kezd megszokottá válni, hogy a lányok is focizhatnak, így már nincs ennek nagy visszhangja és kritikája.

Mit gondolsz összességében arról, hogy a futball egy hipermaszkulinitás által dominált sportSzerinted az elmúlt években sikerült inkluzívabbá válnia a futballnak vagy ez csupán a látszat?

Tapasztalataim alapján tényleg mindenhol egyre elterjedtebb, és kezd népszerűvé válni a női foci. A tévében is jobban népszerűsítik, ma már női meccseket is sugároznak, a médiában is hangsúlyosabban van jelen, ami egyértelműen pozitívumnak számít, és szükséges is. Szerintem nem létezik olyan sport, amit például csak a férfiak vagy csak a nők gyakorolhatnának.

Hatalmas a bérszakadék női és férfi focisták között. Évente keres annyit egy női focista, mint egy férfi hetente.

A női fociba nem fektetnek annyi pénzt, mint a férfiaknál. Sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a női focisták is jobban értékelve legyenek és nagyobb elismerésben részesüljenek, de mindenképp jó irányba halad ez a fejlődés, és előbb-utóbb meglesz a gyümölcse.

Neked mik a céljaid a futballal kapcsolatban?

Pillanatnyilag nincsenek óriási elvárásaim a focival kapcsolatosan, mivel nem ez a munkám, számomra inkább hobbi és testmozgás, de nagyon szeretem. Jelenlegi cél a csapatban, hogy feljebb lépjünk a bajnokságban és a tabella elején végezzünk, sikeres szezont zárva.

Mit tanácsolnál annak, aki el akarja kezdeni lányként a focit?

Aki még soha nem próbálta ki magát a fociban, és úgy érzi, szívesen megtenné, kétségkívül biztatom erre. Nemcsak jó testmozgási lehetőség, hanem rengeteg plusz dolgot ad még ezen kívül. Számomra egy edzés elképesztő energiát ad és feltöltődést, egyáltalán nem érzem fárasztónak, sőt azt érzem, hogy akkor vagyok egyensúlyban és összhangban, hogyha edzhetek és focizhatok minél többet. Ez ad erőt és motivációt ahhoz hogy folytassam és ne adjam fel.

Szerző: Bárdosi Andrea Tímea, az ELTE BTK Kommunikáció és Média Tanszékének alapszakos hallgatója

Fotó: Csulak Noémi/Székelyhon

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások