Felhívás!

Ünnepek ünnepe a magyar irodalomban

Ünnepek ünnepe a magyar irodalomban Kultúra

Jézus Krisztus születésének napja a karácsony, a legbensőségesebb keresztény ünnep, amelynek misztériuma számos magyar írót és költőt is megihletett. A műveikben való tükröződéséről tartott érzelmekkel telített veretes gondolatokból szőtt előadást Karácsony a magyar irodalomban címmel dr. Nagy Éva hungarológus, a MTA köztestületi tagja kedd este, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Az eseményre a megyeszékhely önkormányzata által támogatott Háromszéki TÉT – estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozat keretén belül került sor.

Örvendetes, hogy mai vendégünk elfogadta a meghívásunkat és megosztja velünk a karácsonnyal kapcsolatos olvasmányos élményeit. Ő ugyanis nem csak irodalmunk szakavatott ismerője, hanem egyházi tisztségviselő is – fogalmazott köszöntő beszédében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – indított Kosztolányi Dezső megható vallomásával az előadó, ezzel mintegy meghatározván mondandója kereteit és érzelmi hátterét.

Dr. Nagy Éva véleménye és meggyőződése szerint a karácsony Isten irántunk érzett szeretetének az ünnepe, hiszen ennek kinyilvánításaként jelent meg a Földön emberi testet öltvén az Ő fia, hogy magára vegye az emberiség bűneit. A Megváltó születésének emléknapja tehát, az öröm és békesség, a család és gyermekek, az otthon és szülőföld ünnepe, bár ez utóbbi tölteteire a Bibliában nincs utalás. Így nem véletlenül nevezi Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének. És annak ellenére, hogy hagyományosan a keresztény ünnepkörhöz tartozik, a szeretet ünnepeként a más hitűek közül is sokan megülik. A rá való felkészülés és várakozás adventi időszakát a magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi.

„A szépirodalom különleges érzékenységgel énekli meg mind az angyali üdvözletet, mind karácsony éjszakájának csodáját: József aggódó fáradozását, Mária könnyes örömét, a pásztorok naiv jámborságát, a napkeleti bölcsek illő ajándékait. Ezt kellene minden embernek átvennie, hogy el ne vesszen. Isten szeretetének a megismerése ugyanis megváltoztatja a szívet, és ezt a szeretetet adhatjuk tovább családtagjaink és embertársaink felé, az év minden napján” – fogalmazott az előadó.

Advent időszakában a római katolikusok által roráténak nevezett hajnali misék különleges hangulatot nyújtanak a decemberi virradatoknak. Gárdonyi Géza erről így ír a falusi emberek és gyerekek kora reggeli buzgóságát idéző, Rorate című, tanítói tevékenysége ideje alatt született novellájában. „Még sötét van, mikor már harangoznak a rorátéra. Hideg decemberi sötétség ez, csak alig áttetsző. Férfiak, asszonyok fekete árnyékokként mozognak benne a templom felé.” Juhász Gyula a líra hangján közvetíti az előbbi hangulatot. Azonos című gyönyörű versében a hajnal derengése és a boldog betlehemi várakozás egyaránt kifejezésre jut. „A kéklő félhomályban/ Az örökmécs ragyog,/ Mosolygón álmodoznak/ A barokk angyalok.”

Idézetek hangzottak még el többek között Dsida Jenő gyermeki örömet kifejező, Itt van a szép karácsony, a karácsonyt otthoni szép emlékként őrző Ady Endre, Kis, karácsonyi ének és Karácsony, valamint Babits Mihály, számos kérdést felvető, Karácsonyi ének című verséből.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.