Felhívás!

Tévedések és félreértelmezések

Tévedések és félreértelmezések Kultúra

Gazda József tanár úrnak köszönhetően 1990 óta a kelet- és Csomahagyaték-kutatás legújabb eredményeit számba vevő tudományos értekezlet zajlik Kovásznán, minden év április elején. A résztvevők között immár évek óta dr. Nagy Lajos nyugalmazott orvos is megtalálható, aki egyik alkalommal rámutatott, hogy a köztudatban még napjainkban is téves adatok vannak rögzülve Kőrösi Csoma Sándor életkorára és származására vonatkozóan.

Bizonyítékokkal gazdagon alátámasztott tanulmánya ismertetésekor többek között megtudhattuk, hogy dardzsilingi síremlékén Csoma Sándor életkoraként 58 esztendő helyett 40-et tűntettek fel. Báró Eötvös József Kőrös helyett Egerpatakot jelölte meg születése helyeként, Orbán Balázs pedig világra jövetelének a napját cserélte fel megkeresztelésének az időpontjával. A tévedések közé tartozik továbbá, hogy első önéletrajzírója, Duka Tivadar bizonyos Gocz Ilonát nevez meg édesanyjaként Gecse Krisztina helyett. Kádár László professzor ráadásul még azt is kétségbe vonja, hogy az anyakönyvben szereplő név a híres keletkutató személyét takarja. Szerinte ugyanis Sándor nem 1784-ben és nem annak az Andrásnak a fiaként született, ahogy hagyományszerűen tudjuk. Ennek igazolásaként a következőket írja: „Lehet, hogy született is 1794-ben Kőrösön egy Csoma Sándor, mert az év március 22-én keresztelte meg a pap egy valamilyen Sándornak Sándor nevű – talán elsőszülött − fiát. Csakhogy a keresztelőkönyv 21. lapja oly mértékben elkopott és elpiszkolódott, hogy rajta minden családnév olvashatatlanná vált.”

Levéltári búvárkodásai, valamint a kőrösi anyakönyvek vizsgálata során azonban dr. Nagy Lajos a fentiektől teljesen eltérő eredményre jutott. Így a Kádár professzor által leírtakkal szemben megállapítja, hogy a szóban forgó keresztelőkönyv 21. lapjának kellő türelemmel történő vizsgálata során egyértelművé válik, hogy Kelemen Sándorról van szó, akinek nem Sándor nevű fiát, hanem Anna lányát keresztelték 1894. március 22-én.

Kiderítette továbbá, hogy Csoma Sándor édesapja kétszer nősült. Az első, nagy valószínűséggel Gotz Ilonával kötött házasságából született András nevű fia, akinek Mária nevű lánya Csoma Sándorral egyszerre látott napvilágot. Második felesége, Gecse Krisztina viszont hét gyermekkel ajándékozta meg, amint következnek: Ágnes (1772), Júlia (1774), Susa (1776), Krisztina (1778), Mária (1781), Sándor (1784) és Gábor (1788).

„Nem szeretnék a Csoma-irodalomban igen-igen buján tenyésző, valóságelferdítő, regényesítő tévedések, hipotézisek, legendák tárházába újabb adalékot szállítani, de mivel úgy éreztem, kutakodásaim adatai kibírják a forráskritika és az összehasonlítás próbáit, leírtam őket” – fogalmazott az idős orvos.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.