AJÁNLÓ
Az alábbi kulturális jellegű háromszéki eseményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Honlapunk immár közel húsz éve igyekszik folyamatosan helyi jellegű hírekkel, közérdeklődésre számot tartó írásokkal jelentkezni, mindeddig díjmentesen. Ennek hátterében főként a Székely Hírmondó nyomtatott verziójának előfizetői, olvasói, valamint a fizetett hirdetési felületeket igénylő ügyfeleink állnak, nekik köszönhető, hogy ezt a szolgáltatást ingyenesen tudjuk biztosítani.
Most viszont nehéz helyzetbe kerültünk, ugyanis a koronavírus-járvány kiváltatta gazdasági mélyzuhanás következtében hirdetési bevételeink több mint 50 százalékkal estek vissza, a nyomda is áremelésre kényszerül, szabadeladásban pedig egyre kevesebb példányt tudunk értékesíteni. Ezért arra kérjük honlapunk kedvelőit, fizessenek elő a Székely Hírmondó nyomtatott verziójára is, hogy a hirmondo.ro továbbra is első számú információforrásként működhessen, hogy munkánkat továbbra is szakszerűen és hitelesen tudjuk végezni.
A következő telefonszámok egyikén napközben bármikor hívhatnak, bemondva nevüket, lakcímüket (de elküldhetik e-mail-ben is), és előfizetés-gyűjtő munkatársunk felkeresi Önöket a lakásukon, de a szerkesztőségben személyesen is megrendelhetik Székelyföld legkedveltebb napilapját. Kérjük, segítsenek, hogy ezekben az emberpróbáló időkben is szolgálhassuk Önöket!
A szerkesztőség
Előfizetés-ügyben hívható telefonszámok:
E-mail: office@szekelyhirmondo.ro
Emellett adományokat is szívesen fogadunk a következő bankszámlaszámon:
Profiton Srl: RO56 BTRL 0150 1202 A385 98XX - Banca Transilvania, Suc. Sfantu Gheorghe
Szerda este a Székely Nemzeti Múzeumban (SZNM) megnyílt a budapesti Néprajzi Múzeum Erdélyen innen – Alföldön túl címet viselő kiállítása, mely a Fekete-Körös vidéki magyarság történetébe, életébe és szokásaiba nyújt betekintést a 19. század fordulóján.
A vendégeket és érdeklődőket köszöntő Vargha Mihály igazgató elárulta, hogy nem véletlenül mutatnak be egy székelyföldi múzeumban alföldi anyagot. Hiszen amint arról személyesen is volt alkalma meggyőződni, a Fekete-Körös völgyének magyar ajkú lakossága jelenleg is erős székely öntudattal rendelkezik. Véleménye szerint pedig talán ennek köszönhető, hogy a román tengerben a mai napig megőrizte az önazonosságát.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója üdvözlő, és a kiállítást, nagy vonalakban ismertető beszédében fontosnak nevezte a két intézmény gyűjteményének kölcsönös bemutatását. Ez ugyanis nagyban hozzájárul a különböző magyar vidékek kultúrájának megismeréséhez és népszerűsítéséhez.
A Nagyváradtól délkeletre fekvő Erdélyi-szigethegység és a Magyar Alföld között található völgyben a 20. század elején még több mint húszezer magyar élt a román tömbbe ékelődve. Mára a számuk azonban pár ezerre apadt. Ennek egyik kiváltó oka az 1919 tavaszán a bevonuló román félkatonai alakulatok által a magyarság körében rendezett vérfürdő és rablás volt. A tömeggyilkosságok Köröstarkányban például 93, és Kisnyégerfalván 17 áldozatot követeltek. De a II. világégés sem kímélte az itteni magyar lakosságot, hiszen a Gyantán átvonuló román csapatok felgyújtották a református templomot, és kivégeztek 45 ártatlan személyt.
A bemutatásra kerülő anyag, beleértve a település és népességtörténeti adatokat is, az akkor alig 27. életévét taposó Györffy István néprajzkutatónak a helyszínen, valamint levéltárakban végzett feltáró munkájának az eredménye. Megtekintése során megtudhatjuk, hogy magyarok az Árpád-kor óta lakták a vidéket, azonban a török pusztítás alatt a völgy nagyrészt elnéptelenedett. Ennek következtében kezdtek a 18. század első felétől a románok ide tömegesen betelepedni, mely folyamat hangsúlyos román többség kialakulásához vezetett. Így Györffy kutatásainak az éveiben (1911–12) a létező 178 településből már csak tizennyolcnak volt 100 főt meghaladó magyar lakossága.
A budapesti Néprajzi Múzeum jelenlévő munkatársai közül dr. Grannasztói Péter főmuzeológus Györffy Fekete-Körös völgyi kutatásait, annak eredményeit, és ez alkalomból látható tárgyi vonatkozásait mutatta be a szép számban megjelent érdeklődőknek.
Gebauer Hanga muzeológus, a kutató által készített, az akkori életkörülményeket, foglalkozásokat, társadalmi viszonyokat, települések és lakóházak szerkezetét megörökítő fotókról nyújtott részletes tájékoztatót.
Végül Katona Edit főmuzeológus a közszemlére helyezett ruházatról és annak alapanyagáról, valamint használati tárgyakról tartott tömör és tartalmas kiselőadást.
A tanulságos és ismeretpótló, több mint egy hónapig látogatható kiállítást a Fekete-Körös völgyéből származók ingyen tekinthetik meg. <<