Kemecsi Lajos, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója köszönti a szép számban jelenlévőket

Szerda este a Székely Nemzeti Múzeumban (SZNM) megnyílt a budapesti Néprajzi Múzeum Erdélyen innen – Alföldön túl címet viselő kiállítása, mely a Fekete-Körös vidéki magyarság történetébe, életébe és szokásaiba nyújt betekintést a 19. század fordulóján.
A vendégeket és érdeklődőket köszöntő Vargha Mihály igazgató elárulta, hogy nem véletlenül mutatnak be egy székelyföldi múzeumban alföldi anyagot. Hiszen amint arról személyesen is volt alkalma meggyőződni, a Fekete-Körös völgyének magyar ajkú lakossága jelenleg is erős székely öntudattal rendelkezik. Véleménye szerint pedig talán ennek köszönhető, hogy a román tengerben a mai napig megőrizte az önazonosságát.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója üdvözlő, és a kiállítást, nagy vonalakban ismertető beszédében fontosnak nevezte a két intézmény gyűjteményének kölcsönös bemutatását. Ez ugyanis nagyban hozzájárul a különböző magyar vidékek kultúrájának megismeréséhez és népszerűsítéséhez.
A Nagyváradtól délkeletre fekvő Erdélyi-szigethegység és a Magyar Alföld között található völgyben a 20. század elején még több mint húszezer magyar élt a román tömbbe ékelődve. Mára a számuk azonban pár ezerre apadt. Ennek egyik kiváltó oka az 1919 tavaszán a bevonuló román félkatonai alakulatok által a magyarság körében rendezett vérfürdő és rablás volt. A tömeggyilkosságok Köröstarkányban például 93, és Kisnyégerfalván 17 áldozatot követeltek. De a II. világégés sem kímélte az itteni magyar lakosságot, hiszen a Gyantán átvonuló román csapatok felgyújtották a református templomot, és kivégeztek 45 ártatlan személyt.
A bemutatásra kerülő anyag, beleértve a település és népességtörténeti adatokat is, az akkor alig 27. életévét taposó Györffy István néprajzkutatónak a helyszínen, valamint levéltárakban végzett feltáró munkájának az eredménye. Megtekintése során megtudhatjuk, hogy magyarok az Árpád-kor óta lakták a vidéket, azonban a török pusztítás alatt a völgy nagyrészt elnéptelenedett. Ennek következtében kezdtek a 18. század első felétől a románok ide tömegesen betelepedni, mely folyamat hangsúlyos román többség kialakulásához vezetett. Így Györffy kutatásainak az éveiben (1911–12) a létező 178 településből már csak tizennyolcnak volt 100 főt meghaladó magyar lakossága.
A budapesti Néprajzi Múzeum jelenlévő munkatársai közül dr. Grannasztói Péter főmuzeológus Györffy Fekete-Körös völgyi kutatásait, annak eredményeit, és ez alkalomból látható tárgyi vonatkozásait mutatta be a szép számban megjelent érdeklődőknek.
Gebauer Hanga muzeológus, a kutató által készített, az akkori életkörülményeket, foglalkozásokat, társadalmi viszonyokat, települések és lakóházak szerkezetét megörökítő fotókról nyújtott részletes tájékoztatót.
Végül Katona Edit főmuzeológus a közszemlére helyezett ruházatról és annak alapanyagáról, valamint használati tárgyakról tartott tömör és tartalmas kiselőadást.
A tanulságos és ismeretpótló, több mint egy hónapig látogatható kiállítást a Fekete-Körös völgyéből származók ingyen tekinthetik meg. <<

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ajánló

MŰVÉSZ MOZI * Ma: 17.00 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, 86 p., 2018.) – magyar szinkronnal (M); 17.00 Luis és a Zűrlények – román szinkronnal (R); 18.30 Egy kis szívesség (M, amerikai krimi, misztikus thriller, 117 p., 2018); 18.45 Az apáca (amerikai horror, misztikus thriller, 96 p., 2018); 20.45 Lajkó – Cigány az […]

Hagyomány és korszerűség

Többek között nemzeti konzervativizmusról és liberalizmusról, ennek két kiemelkedő képviselőjéről, valamint Szabó Dezső író, kritikus, publicista tanárról is szó esett az egyfajta szellemi műhelynek is tekinthető budapesti Magyar Szemle folyóiratot bemutató találkozón. Az eseményt a Háromszéki TÉT-estek sorozat keretében szervezték meg szerdán este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A közös alkotás jegyében

A pulzArt kortárs művészeti fesztivál 6. kiadása, az előzőekhez hasonlóan újból kihozta a művészetet az utcára, a közterekre és falakra. A fesztiválon 35 esemény és 7 workshop zajlott szeptember 13–16. között, 12 különböző helyszínen. Sepsiszentgyörgy főterén 5 féle program, gólyalábazás, óriásbuborék és ledzsonglőr show, 3D-mapping és számos koncert szórakoztatta a gyerekeket, fiatalokat.

Ajánló

SZÍNHÁZ A Tamási Áron Színházban ma és holnap 19 órától a kamarateremben Yasmina Reza: Művészet – a kézdivásárhelyi Városi Színház vendégelőadása tekinthető meg.   MŰVÉSZ MOZI *Ma: 16.45 Luis és a Zűrlények (német animációs vígjáték, r. sz., 86 p.); 17.00 Luis és a Zűrlények (m. sz.); 18.15 Szelíd teremtés (fr. dráma, 160 p.); 19.00 Predator […]

Színpadon a nagy háború

Büszkeség és alázat, vidámság és szomorúság, remény és csüggedtség, öröm és bánat, derű és gyász váltogatták egymást a zene ütemére, kavarogtak a dalban, és keltek életre a táncban Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncegyüttes kedd esti évadnyitó bemutatóján.

Akikre büszkék lehetünk

Hat erdélyit részesített rangos állami kitüntetésben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a magyarságért vállalt hivatásuk és a közösségért kifejtett tevékenységük elismeréseként. A díjakat a kitüntetettek kedden este vehették át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.

A múlt értékei és borzalmai

Serdült Benke Éva legújabb, Gerinceltörésben című könyve a kommunista diktatúra ember- és léleknyomorító, erkölcs- és (ön)tudatromboló éveinek szörnyűségeit ismerteti. És teszi ezt megtörtént események dokumentumigényű felelevenítésén keresztül, majd rámutat a pusztulásra ítélt értékrend kialakulásának folyamatára is. Minderről kedd este szerezhettünk tudomást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Építészeti szemle Sepsiszentgyörgyön

Szeptember 21-én 16.00 órai kezdettel szabadtéri kiállításmegnyitóra kerül sor Sepsiszentgyörgyön, a Szabadság téren. Az arhitectura.6 építészeti szemle Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Vâlcea megyék építészeti alkotásait bemutató vándorkiállítás mely kétévente kerül megrendezésre a Romániai Építészkamara szervezésében, és az utóbbi két év legjobb építészeti munkáit hivatott bemutatni. A beérkezett munkák díjazásában egy öttagú, szakmailag elismert zsűri dönt, négy építész és […]

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Ma 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A Tamási Áron […]

A három magyar fohász

A miskolci Tircsné dr. Propper Valéria bölcsészdoktor, nyugalmazott könyvtárigazgató a három magyar fohász, a Himnusz, a Szózat és a Magyar Hiszekegy történetét és üzenetét mutatta be vetített képes előadás formájában hétfőn Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban.

Ki kinek és kinek nem ír?

A PulzArt irodalmi rendezvényeinek sorából kiemelkedve, kissé rendhagyóra sikeredett a vasárnap esti, a Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozó, melynek meghívottja a Kemény írócsalád volt. Bár a beszélgetőpartnerük, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató egy fiktív családlátogatás keretében a nappaliba és dolgozószobába hívatta meg magát és a hallgatóságot, Kemény István költő, író, Szirmay Ágnes író, dramaturg és Kemény Zsófi slammer, író – a standard funkciókat nélkülöző helyiségek hiányában – egy szűk órában teljes életterükbe bepillantást hagytak-adtak.

Ajánló

MAGYAR SZEMLE-EST Szeptember 19-én, szerdán 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében tartják a budapesti Magyar Szemle folyóirat estjét. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.   SZÍNHÁZ A […]

Felújították a Meggyeskertet

A Tamási Áron Színház felújítja a 2014/2015-ös évad egyik fontos előadását, a Sardar Tagirovsky-rendezte Meggyeskertet. Csehov klasszikus művét szeptember 22-én 19 órától a nagyteremben láthatja először új köntösben a közönség.

Erdély aranykora a téma

Másodszor hirdetik meg egész Székelyföldön a Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyt, amelynek a 2018/2019-es tanévre szóló kiírása a napokban jelent meg.

Elsőként Erdélyben

A világ szeme elől eldugott, kis falut is be lehet kapcsolni a képzőművészet vérkeringésébe, és az ott született, ezáltal a nevét messze röpítő művek talán az enyészet útjáról is letéríthetik. Ezek a gondolatok a Művészek Atyhai Társasága tárlatának pénteki megnyitóján fogalmazódtak meg bennünk, miután beléptünk a fény és árnyék, hagyományos és modern, fa és fém harmóniáját sugárzó alkotásoknak otthont adó Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK).