Székely haza (68.) – II. József népszámlálása 1785-ből

A Rákóczi-féle szabadságharc sommás értékelése után nagyot ugrik a háromkötetes históriában Pakot Levente, és a II. József osztrák császár által elrendelt népszámlálás adataiból próbálja meg kihámozni egy egész évszázad legdöntőbb változásait. Az eredmények valóban beszédesek, és a székelység sorsának, de nem a boldogulás útján mérföldes léptekkel történő haladásáról tanúskodnak.

Nos, 1785-ben a számítani szerető osztrákok 240 ezer lakost írattak össze a Székelyföldön 425 településen Aranyosszék nélkül, azaz a lélekszám több mint kétszeresére nőtt 1600-as évek végéhez képest, s ez szám az 1,450 milliós korabeli Erdély népességének 15 százalékát tette ki. A határőrvidék katonai szolgálatra besorozott népessége ebből kb. 72 ezer fő volt a 166 ezernyi többi „civil” székely mellett. Ötszáz fő alatti aprófalvakban élt a lakosság 54 százaléka, a legnagyobb település Marosvásárhely lett 7300 lakossal. Több a férfi, mint a nő. Domináns felekezeteknek a katolikus és a református maradtak, a román vallásúak, ortodoxok és görög katolikusok 16%-ot tesznek ki.

A szerző az 1850-es adatokkal is összeveti a fentieket, és megállapítja, hogy 1760 és 1850 közti kilencven év alatt Székelyföld lakossága újból megkétszereződött, elérve a 370 ezer főt annak ellenére, hogy a szaporulatot a 18. század folyamán, 1701 és 1738 között négy pestisjárvány tizedelte meg. Pál-Antal Sándor becslése szerint a székelységet a 18. század második évtizedének végén negyven százalékos veszteség érte ennek következtében.

A 18. századi társadalmi átalakulás fő jellemzője, a régi katonai rendszer eltörlése mellett – ez a jobbágy és zsellércsaládok számának megkétszereződésével is járt – egy új arisztokrácia létrejötte. Akkortól kezdve kaptak grófi, bárói címeket egyesek, új adózási rendszert vezettek be, és az 1764-es madéfalvi veszedelem után új határőrszervezetet állítottak fel. Következésképpen felgyorsult a feudális struktúrák térhódítása (amikor nyugaton már azok leépítése szerepelt napirenden), de egyben a polgárosodás elemei is megjelentek (lásd Cserey Zoltán dolgozatait).

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.