Bálint Zsigmond fotói Sepsiszentgyörgyön
A Visszapillantás című tárlat december 1-én, vasárnap 11 órától lehet megtekinteni a...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Árva gyermekekről, áldozatvállaló orvosokról és kultúrateremtő értelmiségiekről olvashatunk hosszabb-rövidebb riportokat, illetve jegyzeteket Cseke Gábor Sorsok könyve címet viselő, a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent könyvében. Bemutatására a VIII. Székelyföld Napok keretében került sor szerdán este, a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.
A jelenlévőket köszöntő Szonda Szabolcs intézményvezető tanítómesterének nevezte a szerzőt, aki szerinte nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozott a kötetben található életutak megírásakor, hanem mások véleményét is figyelembe vette. A Hargita Népe napilap jelen lévő főszerkesztője, Sarány István pedig olyan olvasmányos, de ugyanakkor elgondolkoztató és súlyos mondanivalót hordozó történetek egységet alkotó gyűjteményeként értékelte a kötetet, amelynek megírása bátorságot igényelt.
Cseke Gábor esszé- és olvasónaplóként határozta meg az ekképp könyvvé összesimuló írások műfaját, melyek tartalmilag három fejezetre oszthatók. Közülük a Kívül vagy belül címet viselő – sorrendileg az első – a csíkszeredai árvaház lakóinak mindennapjaiba nyújt betekintést, egy onnan kikerült cigányasszony emlékirataira támaszkodván. Ezek két, döbbenetes őszinteséggel megírt kötetben láttak nyomdafestéket, saját bevallása szerint pedig az író ezek tartalmát és mondanivalóját azért szűrte át magán, hogy így próbálja minél több olvasóhoz eljuttatni. Fontosnak tartotta ugyanis, hogy más is megértse, az árvaság a szülők hiányán túl szeretethiányt is jelent, ezért nem csak egy nyomasztó szociális-, hanem egy szomorúsággal telített lelkiállapot is egyben. Éppen ezért még sok pénz ráfordítása esetén is szinte lehetetlen ezt intézményesen megszüntetni vagy feloldani.
Az Orvossorsok című második fejezet több területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtó orvosok korántsem akadály- és megpróbáltatás-mentes életútját mutatja be. Köztük a budapesti dr. Semmelweis Ignác (1818–1865) boncolóorvosét, aki „úgy távozott az élők sorából meggyötörve, elmegyógyintézetbe zárva, akár egy szerencsétlen pária.” És csupán azért, mert lángelme volt, akivel a kortárs orvostársadalom képtelen volt lépést tartani, ezért bajkeverőnek, valamint különcnek számított. Ezen pedig már az sem segít, hogy ma már az anyák megmentőjeként tartják számon, és 2015-ben az UNESCO felvette a világszerte ajánlott emlékezeti listájára.
A harmadik és egyben utolsó, Székelyföldi történetek című fejezetről a szerző elmondta, ebben olyan személyiségeknek állított emléket, akik valamilyen módon beírták magukat Székelyföld történetébe. Így szó van benne többek között a román kedélyeket még az emlékével is felkavaró székelyzsombori Nyírő Józsefről (1889–1953), a kászonaltízi Ferencz Imréről és „kisebbségi költészetéről.” Továbbá a székely szülők gyermekeként Bukarestben napvilágot látott dr. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentdomokosi népéletben és szokásvilágban végzett búvárkodásairól is. Végül, de nem utolsósorban az olvasó megismerheti Zsigmond Márton csíkszeredai szobrászművész és monumentális alkotása kálváriáját, mely jól érzékelteti a köztéri művek létrejöttének és megmaradásának ideológia-, illetve impériumfüggőségét.