Rembrandt gondolat- és érzelemvilága

Rembrandt gondolat- és érzelemvilága Kultúra

Hittel telített, nemes érzelmeket hordozó mondatokat fogalmazott meg dr. Reisinger János magyarországi irodalomtörténész a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban elhangzott, Rembrandt ószövetségi feldolgozásai című előadásán. A holland festőóriás életművét A tékozló fiú hazatérése című alkotása aprólékos elemzése által ismertette.

Az előadó szerint Rembrandt (teljes nevén Rembrandt Harmenszoon van Rijn) a barna szín és annak árnyalatai használatával az európai festészetben előtte és utána is egyedülálló módon egyszerű, de mégis mély emberismeretről tanúskodó és mély gondolatokat sugárzó műveket (rajzok, rézkarcok, olajfestmények) alkotott. Ezek közül több mint ötszáz bibliai ihletettségű, és a mesterre jellemzően nem a külsőre irányítják a tekintetünket, hanem befelé vonzzák, így gondolkozásra, az eddig vele történtek mérlegelésére késztetvén a szemlélőjüket. Ennek érdekében rendkívül finom ecsetvonásokkal dolgozott, és önmagával szemben támasztott igényességére vall, hogy esetenként tízszer, tizenötször is átfestette képeit.

Rembrandt volt az, aki a tékozló fiú történetét és példázatát felülmúlhatatlanul, a maga döbbenetes valóságában ábrázolta az európai képzőművészetben. Ennek egyik nagyszerű példája a tékozló fiú hazatéréséről 1636-ban készített rézkarca, amelyet az előadó a metszetművészet mind a mai napig legnagyobb alkotásaként értékelt.
Reisinger elsőként az apja előtt térdre rogyó fiú alakjára irányította a figyelmet. Egy ember ugyanis attól értékes, hogy jó döntéseket tud hozni, ez a fiú pedig jó döntést hozott, mert elhatározta, hogy nem folytatja tovább elrontott, eltékozolt, értelmes lényhez méltatlan életét. Találkozni kívánt az apjával, hogy beismerhesse, nem a világ, nem a környezet, nem a család, nem a szülő a hibás, hogy ilyen mélyre süllyedt, hanem egyedül csak ő. Isten pedig drága kincsként értékeli, valamint kezeli azt, aki az igazságot őszintén beismeri, és Rembrandt mindezt a rézkarcon látható alakok tartása, arcvonásai, illetve mozdulatai ábrázolásán keresztül pontosan megfogalmazta.

A téma folyamatosan foglalkoztatta a mestert, így nem véletlen, hogy élete utolsó évében megörökítette egy monumentális festményen is, amelynek elemzései több kötetnyire rúgnak. Rembrandt bibliai ihletettségű alkotásai bemutatásának második része ma 18 órától lesz a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Az év végéig hátralévő két alkalommal az előadó Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor ismert és kevésbé ismert műveit idézi fel.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.