Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Nem lecserélhető érték

Nem lecserélhető érték Kultúra

A Kovászna Megyei Művelődési Központ 2018-ban tematikus Kulturális Örökség Napokat szervezett a Sípok hangja cím alatt, mely révén Kolonits István szabadkai születésű orgonaépítő művész háromszéki örökségére és munkásságára irányította a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan egy kiállítás is készült, melyet többnyire orgonakoncert kíséretében mutattak be Háromszék településein, illetve a művelődési központ idén, a magyar kultúra napja alkalmából hasonló címmel egy riportfilmet is készített a háromszéki Kolonits-orgonákról, amelyben Lőfi Gellért, Opra Kitti Fruzsina és Szép Szilamér közreműködésével egy szép koncertfelvételt is hallhattunk.

A riportfilmben Fórika Balázs, a kantai katolikus templom kántor-tanára beszél Kolonits István életútjáról és munkásságának jelentőségéről. Az 1826-ban született Kolonits már húszévesen a híres orgonaépítő Bárány Lajos mellett segédkezett, és bár már korábban is épített Erdélyben orgonákat, házasságkötése után Kézdivásárhelyen (1861) telepedett le, amire az is ösztönözhette, hogy a céhes városban az orgonaépítésben szerephez jutó minden más társszakma képviselőit (szűcsöket, fuvarosokat, asztalosokat, kovácsokat) megtalálta. Abban a korban sok, főképp francia technikai találmány honosodott meg a hazai orgonaépítészetben, például a mechanikus traktúra helyett (amelyben vékony falécek segítségével emelték meg a sípokat) teret nyert a pneumatikus traktúra, később az áram bevezetésével már az elektromechanikus változatokat is bevezették, de Kolonits inkább maradt a külső körülményektől legfüggetlenebb mechanikus megoldásnál, ennek is köszönhető, hogy sok orgonája máig is működik. Ilyen többek között a kézdivásárhelyi református templomban levő is, a környéken a legnagyobb a Kolonits által építettek között, de a riportfilmben feltűnik a köpeci hangszer is.

Hirdetés
Hirdetés

Málnás is büszkélkedhet eggyel, és a filmből megtudhatjuk azt is, hogy Brassó, Hargita, Maros, Fehér, Szilágy, Máramaros megyékben is van a híres mester által épített 199 példányból néhány, sőt még Bukarestben és Moldvában is. Megyénkben többek között az árkosi unitárius templomban és a nyujtódi plébániatemplomban van még szakszerűen felújított hangszere Kolonitsnak, de Esztelneken, Bereckben és más helységekben is őrzik.

A művelődési központ munkatársai által készített alkotás bepillantást enged a pécskai Botka Attila orgonajavító mester munkájába is, akit Erdélyben számos helyre meghívnak karbantartani a régi orgonákat, e célból Erdővidéken is visszatérő vendég.

A Művelődési Központ riportfilmjének a közeljövőben a folytatása is elkészül, hiszen a cél az, hogy Kolonits teljes munkásságát bemutassák a nagyközönségnek, ezáltal tudatosítva az ő nevét hordozó orgonákkal rendelkező egyházközségekben azok szellemi-történelmi értékét. A mester munkássága tavaly az Erdélyi értéktár része lett, és remélhetőleg hamarosan a Magyar Értéktárba is bejegyeztetik.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük